Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB: Mindszenty bíboros első amerikai „házigazdája”. Garret G. Ackerson, Jr. ideiglenes ügyvivő budapesti évei, 1957–1961
DEÁK ANDRÁS MIKLÓS – SOMORJAI ÁDÁM OSB 547 külügyi tárcát addig hivatalosan 66 soha nem értesítették arról, hogy Mindszenty a követségen tartózkodik. 67 Megállapíthatjuk tehát, hogy új ügyvivőként Ackerson szinte azonnal átgondolt – jól tagolt – javaslattal élt, és kezdeményezően lépett fel a Department felé, még a menedék első évfordulója előtt közös gondolkodásra serkentve a tárcát. 68 A fentiekre válaszul 1957. október 10-én emlékeztető érkezett Washingtonból.69 A követséget felhatalmazták, hogy mindaddig továbbra is menedéket és védelmet nyújtson Mindszenty bíborosnak, amíg az aktív veszély időszaka fennáll. Nem szabad őt átadni az oroszoknak vagy a magyar bábkormánynak. Amennyiben erőszakos behatolás történik a követségre, azonnal határozott tiltakozást kell intézni a külügyminisztériumhoz. Ackerson máris kézzel fogható eredményt tudott felmutatni, mivel az emlékeztetőhöz csatolták a tiltakozás pontos szövegét is. A Department elhárította, hogy a sajtóval annak megvitatásába bocsátkozzon, mit tenne, ha a magyarok vagy a szovjetek a bíboros átadását követelnék. A tárca érvelése szerint ez rontaná a bíboros személyes biztonságát, és nyílt felhívást jelentene arra, hogy a távozásával kapcsolatban követeléseket támasszanak. Ackerson 1957. október 10-ei válaszlevelében70 lényeges pontokon reagált Leverich igazgatóhelyettes71 fenti közléseire. A menedék megadásának körülményeit vizsgálva felvetette: éppen az a kulcsdokumentum hiányzik a követségi irattárból,72 amelynek alapján a menedéket megadták. Ackerson arra is felfigyelt, hogy a Department következetesen menedékről (refuge ), a magyarok viszont me nedékjogról (asylum ) beszélnek. Végezetül az ügyvivő azt javasolta, hogy az adott helyzetben az USA kivárást alkalmazzon. 66 Az első hivatalos értesítésnek a követség 1958. okt. 18-i jegyzéke tekinthető: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Külügyminisztérium USA tük, XIX–J–1–j, 6. d. 4/b, 005726. A jegyzéket és az arra adott amerikai választ lásd Somorjai Á. OSB – Zinner T.: Majd’ halálra ítélve. i. m. 255. számú dok. 828–829., illetve 256. számú dok. 829–831. 67 Ackerson nem sorol fel egy további váratlan eshetőséget, nevezetesen azt, hogy a menedék azért szűnik meg, mert a magyar hatóságok Mindszentyt erőszakkal elhurcolják a követségről. 68 Ackersonnak erre az iratára már felfigyelt a szakirodalom, azt a két elemet emelve ki, hogy a bíboros esetleges önkéntes távozása esetén az amerikaiak előzetes nyilatkozatot íratnának alá vele, majd az ügyvivő tájékoztatná a magyar külügyi tárcát erről a tényről. Lásd Balogh Margit: Mindszenty József I–II. Bp. 2015. 1096. 69 Lásd Deák A. M. – Somorjai Á. OSB – Zinner T.: Menedékben. i. m. 28b. számú dok. 205–206. 70 Lásd Somorjai Á. OSB – Zinner T.: Majd’ halálra ítélve. i. m. 250. számú dok. 812–817., illetve Deák A. M. – Somorjai Á. OSB – Zinner T.: Menedékben. i. m. 28a. számú dok. 201–205. 71 Henry P. Leverich 1952–1956 között a Kelet-európai Ügyosztályon a Balkán referense volt. 1956 októberétől az Ügyosztály igazgatóhelyettese. 72 Megjegyezzük, hogy ezzel kapcsolatban Donald Kursch (1942–) nyugalmazott amerikai diplomata, aki kétszer is (1971–1975, illetve 1986–1990 között) szolgált Budapesten, 2019. október 16-án részt vett a Külgazdasági és Külügyminisztérium Mindszenty-konferenciáján, amelyen az alábbi közlést tette Deák András Miklósnak: „Amennyiben a menedéket megadó dokumentum egyáltalán létezett, azt a tárca utasítására vélhetően ledarálták.”
