Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Glant Tibor: Segélyezés és politika. A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok kialakítása 1919-ben
SEGÉLYEZÉS ÉS POLITIKA 510 Tanácsköztársaságot, és Kun azt sikerrel exportálta szlovák földre is. Június 15-én a bécsi kommunisták (a budapesti tanácskormány pénzügyi támogatásával) erőszakkal próbálták meg átvenni a hatalmat, de a tüntetést leverték. E. J. Dillon, ír újságíró így foglalta össze benyomásait a bolsevizmus párizsi megítéléséről: „Amikor egy-egy kisebb nemzet képviselője úgy érezte, hogy kezd teret veszíteni a béke asztalánál és országa követeléseit extravagánsságuk miatt leírják, azonnal rámutatott a bolsevizmus kitörésének közvetlen előjeleire, és azokat nemzete csalódottságának elkerülhetetlen következményeként állította be. Így gyakorlatilag minden területi követeléssel fellépő nemzet képviselője kijelentette, hogy ha követeléseiket nem teljesítik, a bolsevizmus elkerülhetetlen. »Ez vagy a bolsevizmus« volt szinte minden delegátus expozéjának végső kicsengése.” 42 A bolsevizmus konkrét megjelenése miatt az ACNP egyes tagjai napi szinten voltak kénytelenek foglalkozni Magyarországgal 1919 tavaszán és kora nyarán. Mivel a történetet a magyar szakirodalom már feldolgozta, csak vázlatosan, kronológiai sorrendben idézzük fel a legfontosabb kérdéseket. A szövetségesek blokád alá vonták a volt központi hatalmakat, így Németországot, Ausztriát és Magyarországot is. A blokád feloldására tett március 12-ei javaslatot a Négyek Tanácsa a magyarországi helyzetre való tekintettel március végén elutasította. A vesztesek csak pénzért vehettek amerikai élelmiszert. A kifizetett árucikkeket Hooverék március 21-e után is leszállították, de újabb vásárlásokról szó sem lehetett. A segélyezés (elsősorban gyermekétkeztetés) Bécsben már 1918 decemberében megkezdődött, Magyarországon azonban csak a tanácskormány bukása után, augusztus közepén tudták megnyitni az ARA és az Amerikai Vöröskereszt irodáját. A Tanácsköztársaságnak – a blokád megsértése árán – küldött olasz fegyverszállítmányról és az osztrák–magyar határon folyó élénk csempészetről az amerikaiak hallgatólagosan tudomást vettek. 43 Az antant Jan C. Smuts tábornok vezetésével diplomáciai missziót is küldött Budapestre április elején, de a tárgyalások konkrét megállapodások nélkül zárultak. Párizsban több ízben felmerült a katonai invázió lehetősége is Kun Béla és rezsimje ellen, de ezt amerikai nyomásra elvetették. A Tanácsköztársaság katonai sikerei az északi hadjárat során arra késztették Párizst, hogy alkut ajánljon Budapestnek, amit magyar részről betartottak, román részről viszont nem. Ekkor (június 13-án) megtáviratozták Budapestre a véglegesnek szánt magyar határokat. Így próbálták demonstrálni, hogy az egyes francia tisztek által kijelölt vagy követelt demarkációs vonalak és semleges zónák valóban csak ideiglenesek és nem 42 E. [Emile] J. [Joseph] Dillon: The Inside Story of the Peace Conference. New York, NY 1920. 385. 43 Glant T.: Herbert Hoover i. m. 392–397.
