Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Glant Tibor: Segélyezés és politika. A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok kialakítása 1919-ben
SEGÉLYEZÉS ÉS POLITIKA 500 kiválóan beszélő John Swanson Ausztria és Magyarország békés elválását mutatta be, Bodó Béla pedig a fehérterrorról publikált. 22 A fenti összefoglalóból is kitűnik, hogy a mai napig nem született olyan szakmunka, amely megfelelő súllyal kezelte volna az amerikaiak szerepét Párizsban és a Trianonhoz vezető úton. Az egyetlen részletes elemzést az amerikai békedelegáció (American Commission to Negotiate Peace, a továbbiakban: ACNP) párizsi működéséről Arthur Walworth írta 1986-ban. A Pulitzer-díjas amerikai történész szerint Párizsban az amerikai delegáció négy, egymással gyakran versengő csoportra bomlott, ezért az eseményeket csak az ezek közti rivalizálás tükrében értelmezhetjük.23 Tanulmányunkban ebből a gondolatmenetből kiindulva vizsgáljuk meg a politika és a segélyezés összefüggéseit az amerikai–magyar kapcsolatok alakulásában, 1919 során. Fókuszunk értelemszerűen az amerikaiakra irányul, hiszen ők voltak az aktív szereplők. Károlyiék csak a „Wilsontól csak wilsoni békét” szlogenig jutottak el, Kun Béláék ellenségnek tekintették a nyugati szövetségeseket, az augusztus utáni magyar kormányok pedig leginkább az amerikaiaktól várták a csodát. Amerikai dilemmák és döntések a fegyverszünettől a békekonferencia megnyitásáig A modern kor addigi legnagyobb háborújának hadviselő felei meglepően gyorsan, mintegy hat hét alatt jutottak el a végleges kapitulációhoz. A fegyverszünetek megkötése (november 3. és 11.) és az amerikai időközi választás (november 5.) időben gyakorlatilag egybeesett, ám alapjaiban változtatta meg Wilson elnök gondolkodását és mozgásterét. 1918 novemberében ugyanis ő volt az egyetlen olyan kormányfő a győztes nagyhatalmak körében, aki a hadba lépéskor és a háború lezárásakor is kormányon volt, ám ő (és pártja – a demokraták) éppen ezen a választáson vesztette el többségét a Kongresszus mindkét házában. Ebben a válságos helyzetben nem Wilson, hanem személyes megbízottja, Edward Mandell House ezredes képviselte az Amerikai Egyesült Államokat a fegyverszüneti tárgyalásokon a Szövetségesek Legfelsőbb Haditanácsában, Hungarian Soviet Republic: The Origins and Role of the Communist Party of Hungary in the Revolution of 1918–1919. New York, NY 1967.; Eva Susan Balogh: The Road to Isolation: Hungary, the Great Powers, and the Successor States, 1919–1920. Doktori (PhD) értekezés. Yale University. New Haven, CT. 1974. 22 John C. Swanson: The Remnants of the Habsburg Monarchy: The Shaping of Modern Austria and Hungary, 1918–1922. Boulder, CO 2001.; Béla Bodó: The White Terror in Hungary, 1919–1921: The Social Worlds of Paramilitary Groups. Austrian History Yearbook 42. (2011) 133–163. 23 Arthur Walworth: Wilson and His Peacemakers: American Diplomacy at the Paris Peace Conference, 1919. New York, NY–London 1986.
