Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Glant Tibor: Segélyezés és politika. A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok kialakítása 1919-ben
GLANT TIBOR 499 Rene Albrecht-Carrie Olaszországról, Ivo Lederer pedig Jugoszláviáról írt nagymonográfiát. Alfred D. Low mélyelemzéseket írt a Tanácsköztársaságról és az Anschluss lehetőségéről (1918–1919-ben).16 Mivel ezek a szerzők elsősorban amerikai forrásokból dolgoztak, az általuk írt elemzésekben jobban kidomborodik az Egyesült Államok szerepe, de egyikük sem elemzi külön az amerikai békedelegáció működésének belső dinamikáját. Trianon történetéhez és amerikai vonatkozásaihoz természetesen amerikai magyar történészek is hozzászóltak – már az első pillanattól kezdve. Birinyi [Kossuth] Lajos volt az első a világon, aki a trianoni békeszerződésről írt doktori disszertációt, majd könyvet is.17 1929-ben jelent meg Jászi nagy visszhangot kiváltó mun kája a Monarchia felbomlásáról, de ez magyarul csak 1983-ban látott napvilágot. 18 Francis Deák a Columbia Egyetemen és Magyarországon is kutatott, majd hétéves munkája eredményeit 1942-ben tette közzé. A mai tudományosság igényeit is kielégítő kötet külön erőssége, hogy Deák személyesen konzultált az amerikai békedelegáció számos tagjával is.19 Hasonló színvonalú és jelentőségű munkát jegyez még Pásztor Péter (Peter Pastor), aki 1976-ban jelentette meg Hungary between Wilson and Lenin című könyvét, mely az időközben megnyitott francia levéltári forrásokra is épített.20 Király Bélával karöltve Pásztor később külön alsorozatot indított (War and Society in East Central Europe címmel) a Columbia égisze alatt megjelenő East European Monographs sorozatban. Itt adtak ki például egy kiemel ten fontos Trianon-tanulmánykötet is. Andrew C. Janos és William Slottman tanulmánykötetet szerkesztett a Tanácsköztársaságról, Tőkés Rudolf életrajzi elemzést tett közzé Kun Béláról, kiadatlan doktori disszertációjában pedig Éva Susan Balogh az 1918 és 1920 közti magyar politikai helyzetet elemezte.21 A magyarul is 16 Sherman David Spector: Rumania at the Paris Peace Conference: A Study of the Diplomacy of Ioan. I. C. Bratianu. New York, NY 1962.; Rene Albecth-Carrie: Italy at the Paris Peace Conference. Hamden, CT 1966.; Ivo J. Lederer: Yugoslavia at the Paris Peace Conference: A Study in Frontiermaking. New Haven, CT 1963.; Alfred D. Low: The Soviet Hungarian Republic and the Paris Peace Conference. (Transactions of the American Philosophical Society New series Vol. LIII, 10.) Philadelphia, PA 1963. és Uő: The Anschluss Movement, 1918–1919 and the Paris Peace Conference. (Memoirs of the Amer ican Philosophical Society 103.) Philadelphia, PA 1974. 17 Louis Kossuth Birinyi: The Tragedy of Hungary: An Appeal for World Peace. Cleveland, OH 1924. További információkat lásd Éva Mathey: Chasing a Mirage: Hungarian Revisionist Search for US Support to Dismantle the Trianon Peace Treaty, 1920–1938. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem. 2012. 119–121., 157–162. 18 Oscar Jaszi: The Dissolution of the Habsburg Monarchy. Chicago, IL 1929. 19 Francis Deák: Hungary at the Paris Peace Conference: The Diplomatic History of the Treaty of Trianon. New York, NY 1942. 20 Peter Pastor: Hungary between Wilson and Lenin: The Hungarian Revolution of 1918–1919 and the Big Three. Boulder, CO 1976. ; Uő: Woodrow Wilson a „békeszerző” amerikai elnök és a Magyar Tanácsköztársaság. In: Tanácsköztársaság 1919–2019. Szerk. Krausz Tamás – Morvai Judit. Bp. 2019. 133–165. 21 Revolution in Perspective: Essays on the Hungarian Soviet Republic. Eds. Andrew C. Janos – William B. Slottman. Berkeley, CA–Los Angeles, CA 1971.; Rudolf L. Tőkés: Béla Kun and the
