Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához
SZEMPONTOK AZ AMERIKAI (1776) ÉS A MAGYAR (1849) FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATHOZ 482 Rights of British America (Brit-Amerika jogainak összefoglaló áttekintése) című mű vében, amely íróként és politikai teoretikusként is ismertté tette a nevét. 18 1776 júniusában azonban már több mint egy éve zajlott a háború, s az ellentétek feloldhatatlanokká váltak. Ilyen körülmények között merült fel a függetlenség kikiáltásának gondolata, s mivel a gyarmati felfogás szerint a király személye maradt a két fél közötti egyetlen összekötő kapocs, a Függetlenségi Nyilatkozatban azt kellett a Második Kontinentális Kongresszusnak igazolnia, hogy a király sértette meg a társadalmi szerződést s vált alkalmatlanná feladata ellátására. A másik ok, ami miatt az amerikai dokumentum III. György aktuális vétkeire összpontosított, az volt, hogy Jefferson a fentebb említett, 1774-ben megjelent munkájában az ősi angolszász szabadságjogokig visszavezetett részletes, tizennégy nagy alakú nyomtatott oldalnyi terjedelmű történeti elemzésben sorolta fel a korábbi és az aktuális brit uralkodóknak a gyarmatok ellen elkövetett bűneit. Mindezek miatt Jefferson erre a Függetlenségi Nyilatkozatban már nem kerített sort. A történeti érvelés részletességét illetően a Brit-Amerika jogainak összefoglaló áttekintése jobban hasonlít a magyar Függetlenségi Nyilatkozathoz, mint amerikai társához. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy Jefferson előbb említett munkájában – elsősorban a 18. századi „valódi whig” szerzők felfogására és történetszemléletére alapozva – részletesen kifejtett elméleti érvelés is található. 19 Az amerikai Nyilatkozatban is érzékelhető, hogy a szövegben és az időben előre haladva ezek az intézkedések egyre nagyobb sérelmeket okozva vezetnek el az Egyesült Államok függetlenségének kinyilvánításáig. Ezzel összefüggésben, mindkét dokumentum szerzője nagy hangsúlyt helyezett annak igazolására, hogy a magyarok és a gyarmatiak évtizedes, sőt évszázados szenvedései vezettek a végső szakításhoz, vagyis arra nem egy hirtelen fellángolás miatt került sor. Jefferson eredeti fogalmazványa első, elméleti részében kétszer is utalt arra, hogy „a visszaélések és bitorlások hosszú sora” volt az, amely a döntő szakítás megtételére késztette az amerikaiakat, hiszen „Nagy-Britannia jelenlegi királyának a története nem egyéb, mint a jogtalanságok és bitorlások lankadatlan sorozata”. Kossuth nagyon hasonló stílusban mutatott rá a középső rész elején arra, hogy a Habsburg-dinasztia 300 éves magyarországi uralma „nem egyéb, mint 18 Thomas Jefferson: Brit-Amerika jogainak összefoglaló áttekintése. In: Új rend egy új világ ban i. m. 75–94. Jeffersonnak erről a művéről lásd Stephen A. Conrad: Putting Rights Talk in Its Place: The Summary View Revisited. In: Jeffersonian Legacies. Ed. Peter S. Onuf. Charlottesville, VA 1993. 254–280. A gyarmatok és az anyaország alkotmányos viszonyának ekkori változásaira lásd Jack P. Greene: The Constitutional Origins of the American Revolution. New York, NY 2011. 149–186., 176. 19 Brit-Amerika jogainak összefoglaló áttekintése i. m. 86–90. A „valódi whig” szerzők Jeffersonra gyakorolt hatásáról lásd Lévai Csaba: Hogyan biztosítható az erényes köztársaság fennmaradása? A klasszikus republikanizmus és a skót felvilágosodás összefonódása Thomas Jefferson politikai gondolkodásában. In: „Politicai philosophiai okoskodás” i. m. 277., 221–229.
