Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához
LÉVAI CSABA 483 a folytonos szenvedés három százada”. A hasonlóság szembeötlő. Kossuth azonban a magyar Nyilatkozat további részeiben még kétszer visszatért erre a témára. Először a Habsburgok bűneit felsoroló középső egység első, az 1848 tavasza után keletkezett sérelmek felsorolását megelőző általános részében mutatott rá, hogy a dinasztia magyarországi uralma „a folytonos hitszegés históriája maradt”. Másodszor pedig a Habsburgok bűneinek az 1849-es tavaszi fordulat előtti felsorolását zárva, mintegy összegzésként állapította meg, hogy ezennel a világ elé tárta a dinasztia „példátlan bűneinek hosszú sorát”. 20 Az „erőszak motívumok” szerepe Lássuk most már a sérelmeket felsoroló középső részeket. Jefferson és Kossuth eltérő retorikai kompozíciót alkalmazva építették fel nyilatkozatuk ezen részét. Az utóbbi szerző kronológiai rendben haladva, a történelmi események jelen felé haladó „besűrítésével” – vagyis egyre intenzívebbé váló felsorolásával – juttatja el olvasóit az elkerülhetetlen csúcspontig: a függetlenséget és a trónfosztást kinyilatkoztató határozati javaslatokig. Az erőszakos elemeket tartalmazó részek ebben a konstrukcióban töltik be a maguk szerepét, s elsősorban az érzelmi elkötelezettség felfokozását szolgálják. Egy olyan dinasztiával ugyanis, amelyik a magyar nemzettel szemben szörnyű erőszakos cselekedetek elkövetésére képes, nem érdemes és nem is szabad a közös politikai köteléket fenntartani. Jefferson másik utat választott: az érzelmi intenzitás fokozásának eszközével élt. A gyarmatiak sérelmeinek felsorolását olyan elvontabb, személytelenebb bitorlások felsorolásával kezdte, mint a törvénykezési és törvényhozási kérdések vagy a gyarmati kereskedelem és a gazdaság szabályozását célzó brit intézkedések. Ezt követően tért rá a brit kormányzat azon lépéseinek bemutatására, amelyek már nem csupán jogi vagy anyagi értelemben vett veszteségeket okozhattak a gyarmatok lakosainak, hanem közvetlenül fizikai létezésüket fenyegették. Az erőszakos elemek ebben a részben kaptak döntő szerepet. Alapvetően azt a célt szolgálták, hogy segítségükkel szinte tovább már nem fokozható mértékben növelje a gyarmatiak érzelmi elkötelezettségét és fenyegetettség-érzését, hogy a rettenetes erőszakot elkövető brit kormányzattal már semmi közösséget ne érezzenek. Az amerikai dokumentumban az erőszakos elemeket tartalmazó részek az érzelmek kulminációs pontját jelentik, míg a magyar Nyilatkozatban – a szigorúan érvényesített időrendi elbeszélésnek is köszönhetően – egymás után többször ismétlődve, „hullámszerűn” segítik a kívánt érzelmi hatás elérését. 20 Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusban összegyűlt képviselőinek nyilatkozata i. m. 98.; A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata i. m. 896., 897., 909.
