Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához
SZEMPONTOK AZ AMERIKAI (1776) ÉS A MAGYAR (1849) FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATHOZ 478 A dokumentum első fogalmazványának legnagyobb része Kossuth kézírásában maradt ránk. A befejező részt jegyezte le Szacsvay Imre, a képviselőház jegyzője, s a szövegben egy harmadik kéztől származó kisebb törlések, pótlások és javítások is találhatók. Amint azonban Révész Imre megjegyezte, a Szacsvay által leírt rész, illetve a harmadik kéztől származó módosítások is „Kossuth sajátos és jellegzetes szellemi termékei”, melyek „szintén az ő akaratából, diktálásával vagy legalábbis hozzájárulásával jöttek létre részben bizonyára magában a bizottságban, részben, lehet, még annak összeülte előtt, amikor ő ezt az első szövegtervezetet összeállította”. Ezért „ezt a nagy államiratot nemcsak tartalma szerint, hanem irodalmi formájában is föltétlenül kossuthi műnek kell tekintenünk ”. 9 Tanulmányomban a Függetlenségi Nyilatkozatnak azt a változatát használom, amelyik a Kossuth Lajos Összes Munkái megfelelő kötetében található. 10 A két Nyilatkozat szerkezeti felépítése Annak megvilágítása érdekében, hogy a két Nyilatkozat érvrendszerében és retorikai kompozíciójában milyen szerepet játszanak az „erőszak elemek”, a két Nyilatkozat szerkezeti felépítésére is érdemes röviden kitérni. A két dokumentumot hagyományosan három szerkezeti egységre osztották. 1. Az első rész egy olyan elméleti bevezetés, amely a társadalmi szerződésre hivatkozó természetjogi érvelésen alapul. 2. A második azoknak a bűnöknek és visszaéléseknek a felsorolása, amelyeket a uralkodók és dinasztiák a két terület lakosai ellen elkövettek. 3. A harmadik részben kerül sor a két terület függetlenségének formális deklarálására. Úgy gondolom azonban, hogy a beosztási egységek száma nagymértékben attól függ, hogy szakaszolási törekvésünkben milyen elemzési szempontot vagy szempontokat érvényesítünk. Amennyiben értelmi-tartalmi aspektusokat veszünk figyelembe, akkor úgy vélem, hogy ez a hármas beosztás áll az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatra. Az amerikai dokumentumban hosszabb, valamint elméletileg jobban megalapozott és kifejtett a társadalmi szerződés eszméjén alapuló természetjogi gondolat. Ez világosan elkülönül a második résztől, III. György vétkeinek a felsorolásától, amihez képest a harmadik, az egyesült gyarmatok függetlenségének kinyilvánítása is egyértelműen újabb önálló egységet alkot. 9 Révész I.: Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat i. m. 432–433. [Kiemelés az eredetiben.] 10 A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata. In: KLÖM XIV. 894–912. A közölt részleteket szöveghíven, a korabeli nyelvhasználatnak és helyesírásnak megfelelően közlöm.
