Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához
LÉVAI CSABA 479 Ezzel szemben, a magyar szöveg bevezető része jelentősen rövidebb amerikai megfelelőjénél, és elméletinek is alig nevezhető, mivel a kormányzók és kormányzottak közötti társadalmi szerződés gondolata meg sem jelenik benne. Csak néhány szóban utal arra, hogy a „nemzetgyűlés” Magyarországot „elidegeníthetetlen természetes jogaiba visszahelyezve” iktatja be „az önálló független európai státusok sorába”.11 Vagyis, a magyar dokumentum esetében már ebben a részben megtörténik a függetlenség és a Habsburg-ház trónfosztásának de facto kinyil vánítása, míg az amerikai Nyilatkozatban erre ekkor még nem kerül sor, hanem csak ennek elméleti meglebegtetésére, „szükségessé válására” utal a szöveg. 12 A függetlenség de facto deklarálása az amerikai dokumentumban csak abban a harmadik részben történik meg, amely megint csak jelentősen eltér a magyar Nyilatkozat utolsó szakaszától. A magyar szöveg hosszabb, mint amerikai megfelelője, és jelentősen több határozatot tartalmaz. Az amerikai Nyilatkozatban lényegében csak a függetlenség formális kinyilvánítása történik meg. Ezzel szemben a magyar dokumentumnak ez a része olyan, négy pontból álló határozati javaslatsorozatot foglal magába, amely nem csupán azért hosszabb, mert Magyarország esetében a Habsburg-ház trónfosztását is be kellett iktatni a szövegbe. Ez utóbbin túlmenően, az országgyűlés azt is kinyilatkoztatta, hogy a szomszédos népekkel baráti viszonyt kíván ápolni, illetve megállapította, hogy a nemzetgyűlés által létrehozandó, eljövendő kormányzati rendszerének megállapításáig az ország milyen irányítás alatt fog működni. Az amerikai dokumentumban sem a szomszédos népekkel történő „békés egymás mellett élésről”, sem az eljövendő kormányzati rendszer kialakításáról nem esik szó. Ennek az lehetett az oka, hogy a gyarmatok közös, konföderációs kormányzatának milyenségére vonatkozóan még elég bizonytalan elképzelések éltek ekkoriban, s ebben a tekintetben olyan kiinduló alapra sem támaszkodhattak, mint a de facto létező magyarországi kormányzati struktúra. Ekkoriban még az egyes tagállamok alkotmányainak kidolgozása volt napirenden, s a Második Kontinentális Kongresszus a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazásával egy időben, 1776. június 12-én jelölt ki egy bizottságot a gyarmatok közötti konföderáció tervének kidolgozására. Ám az ennek eredményeként megszülető úgynevezett Konföderációs Cikkelyek majd csak 1781. március 1-jén léptek hatályba. 13 11 A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata i. m. 895. 12 Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusban összegyűlt képviselőinek nyilatkozata i. m. 97. 13 A konföderáció és az örökkévaló unió cikkelyei. In: Új rend egy új világban. Dokumentumok az amerikai politikai gondolkodás korai történetéhez i. m. 166–176. A cikkelyek ratifikálása azért húzódott el, mert a kisebb tagállamok addig nem voltak hajlandók megtenni azt, amíg a nagyobb és nyugati földigényekkel rendelkező tagállamok ezekről le nem mondtak a közös, konföderációs kormányzat
