Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: A csehek ábrázolása a magyarországi élclapokban a 19. század második felében
A CSEHEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYARORSZÁGI ÉLCLAPOKBAN A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 420 csehek zenei képességeit degradálja: a cseh zenész nagyon kicsi rajta, tehetségét tekintve messze elmarad Andrássytól, a magyar cigányzenésztől, sőt még egy halom „rongyos csizma” is megelőzi a cseh muzsikust a képzeletbeli rangsorban. 86 A karikatúra születésének hátteréről kideríthető, hogy a Politikot a Budapesti Közlöny értesülése szerint lefoglalták, mert az gyalázta Andrássyt és Beustot, de a Budapesti Közlöny nem említi, hogy cigánynak nevezte volna az előbbit. 87 Konkrétumok nélkül, de Andrássy elleni támadást idéz a Magyar Ujság is a Politik november 10-ei számából.88 A Pesti Napló híradása szerint a Politik azt állította, hogy Andrássy Ferenc Józsefnek javasolta az abszolutizmus újbóli bevezetését – a vádakat Andrássy tagadta.89 A szöveg cigányoknak nem titulálja a magyarokat, de másféle, nem túl hízelgő jelzőt alkalmaz rájuk: „magyarische Pußtasöhnen” (‘magyar pusztafiak’).90 Nem a miniszterelnököt nevezi ugyan cigánynak, de fel bukkan a magyarok kapcsán ez a népcsoport – degradálóan – egy nappal később: „Hihetetlen, de igaz. Egy négymilliós néptörzs uralkodni fog több mint harmincmillió felett, és ez a néptörzs sokkal inkább a kelethez, mint a nyugathoz tartozik, kereskedői zsidók, iparosai szlávok és németek, művészei cigányok; és ez a néptörzs uralkodik az összes többi felett Ausztriában, beleértve a hétmillió német kultúrembert.” 91 Összegzés A budapesti élclapokban – néhány semleges vagy csak ritkán negatív kontextusban megjelenő tulajdonságuktól (például a sörfogyasztás) eltekintve – a csehekről általában véve negatív kép rajzolódik elénk: a csehek agresszívak, túlzók a követeléseik, arcátlanok, veszélyes pánszlávok és nem utolsó sorban magyarellenesek.92 E sztereo -86 Borsszem Jankó, 1871. november 26. 1025. Az Üstökös is említi Andrássy csúfolását: Az Üstökös, 1871. november 18. 554.; Az Üstökös, 1871. november 25. 567. 87 Budapesti Közlöny, 1871. november 21. 5861. 88 Magyar Ujság, 1871. november 11. 1. 89 Pesti Napló, 1871. november 11. 1. (Reggeli lap). Ez utóbbi rágalom valóban megtalálható a Politik hasábjain is: „er [Andrássy] dem Kaiser den Absolutismus für Westösterreich empfahl”. 90 Politik, 1871. november 10. 1. 91 Politik, 1871. november 11. 1. [A szerző fordítása] Andrássy ebben az időszakban (1871. november 14.) váltotta Beustot a közös külügyminiszeri székben, amire már a Politik cikke is rámutatott. Erre utal az a kétrészes kép is Az Üstökösben, amelynek egyik felén még Beust küzd a mocsárban a csehvel, míg a másikon már Andrássy van (miután kihúzta kollégáját), aminek Beust őszintén örül. Az Üstökös, 1871. november 4. 534–535. A cseh–osztrák-német kiegyezés tervét mind Andrássy, mind pedig Beust ellenezte, s Hohenwart miniszterelnöksége alatt e témában Beust számíthatott Andrássy támogatására. 92 Ha megnézzük egy prágai élclap képeit is a századfordulón, láthatjuk, hogy abban sem élt pozitívabb kép sem a magyarokról, sem pedig a németekről. A németekről gyűlölködő karikatúrákat készítettek, azok agresszivitását hangsúlyozták, univerzális ellenséggé tették a németeket. A magyarok a cigánybáró és a huszár keverékeként jelennek meg, félig feudális uralomvágy és fényűzési mánia jellemzi őket,
