Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: A csehek ábrázolása a magyarországi élclapokban a 19. század második felében
TAMÁS ÁGNES 419 Pabla, Javorka, Woczek, Pomszky, Novotny, Czvekits, Záhradnicsek, Zanicsek, Kropacsek, Writymaczka, Czibulka, Hauska, Janauska, Hugyecz, Hugli, Krepelka, Svihak, Hulki, Zdrahál, Drahanek, Palubek, Csek, Poblasek, Wrtek, Wrbna, Okorka, Wranak, Zdruhnyelavácz, Nyahulácz.” 80 Az élclapok nem csupán a cseh hivatalnokok nevein gúnyolódtak, hanem általában véve a cseh nyelven is. A mássalhangzó-torlódás kifigurázása az összes szláv nyelv közül talán a csehek esetében a legerőteljesebb: a Borsszem Jankó prágai le velezőjét az 1860-as évek végén például Prbszrczkblpkricseknek hívják.81 A cseh nevek közül a Borszem Jankó ban egy alkalommal találkozhatunk olyan alakkal is, amely a hangzásán kívül többletjelentéssel is bír: Schreiber Vrtek, ami ismét csak az 1850-es évek kollektív emlékezetét igyekezett megszólítani.82 Az 1890-es években Az Üstökös is utal a mássalhangzó-torlódásra, összekapcsolva azt a nyelvrendeletek visszavonása utáni cseh tiltakozással: az egyik szerző csodálja, hogy a csehek hangosan prüszkölnek, ha a „nyelvöket bántják”. Majd megállapítja, szinte szánakozva, értetlenkedve, hogy miért küzdenek, mert „Pedig micsoda nyelv az, a szegényeké!” 83 A csehek egyetlen alapvetően pozitív tulajdonsága, zenei tehetségük – a magyarokhoz való rossz viszonyuk következtében – a budapesti karikatúrákon és szövegekben szintén negatív előjelűvé válik: hangoskodnak különböző hangszerekkel a parlamentben, amivel a munkát zavarják, vagy tüntetéseken csapnak óriási zajt hangszereikkel, általában trombitával.84 A fentebb említett szövegekben is elismerték a csehek muzikalitását, de egy speciális kontextusban, sértett pozícióból már másként vélekedtek. A magyar miniszterelnököt, Andrássy Gyula grófot ugyanis a magyarországi sajtó szerint cigánynak kiáltották ki a cseh sajtóban, amire egy karikatúrával reagált a Borsszem Jankó 1871 novemberében, amelyen a kormányfőt cigányprímásként láthatjuk, sötétebb, „barna” bőrrel, a magyar élclapokban található cigányábrázolásoknak megfelelően.85 A karikatúra eközben a 80 Borsszem Jankó, 1868. november 15. 610. 81 Például Borsszem Jankó, 1868. február 26. 51. 82 Borsszem Jankó, 1868. március 1. 99. 83 Az Üstökös, 1899. október 22. 508. 84 Az Üstökös, 1869. július 31. 244.; Borsszem Jankó, 1871. október 15. 963.; Borsszem Jankó, 1890. szeptember 14. 3. A csehek hangszerekkel zajt csaptak a bécsi parlamentben, ez volt obstrukciójuk egyik eszköze. Muzikalitásukról mint pozitív sztereotípiáról lásd Heike Müns: „Frisia non cantat” versus „Kennst du das Land, wo die Zitronen blühn”? Musikalische Außen- und Innenansichten von Nord und Süd. In: Nationale Wahrnehmungen und ihre Stereotypisierung. Beiträge zur Historischen Stereotypenforschung. Hrsg. Hans Henning Hahn – Elena Mannová. Frankfurt am Main 2007. 109–147. 85 A cigányábrázolásokról lásd Tamás Á.: Nemzetiségek görbe tükörben i. m. 174–180.
