Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Peter Sherwood: Kossuth Lajos és az angol solidarity szó története
PETER SHERWOOD 395 Majd egyik, 1866-ban napvilágot látott nagy horderejű könyvében a következő olvasható: Fajunk solidarity-je, ami minden emberi létezés alapfeltétele – mint láttuk – egy ben a társadalom alapját is jelenti [...] Területi megosztottságról, határok körülírásáról beszélhetünk egyes társadalmak, államok vagy nemzetek vonatkozásában, azonban mivel a faj egységes és annak minden tagja osztozik az Úr lelki közösségében, ezáltal, valamint a többiekkel fennálló közösségben való osztozás okán ezek az egyes államok vagy nemzetek sosem igazán függetlenek egymástól, hiszen összeköti őket a „faji solidarity ”, ennélfogva pedig valóban létezik nemcsak az egyének, hanem a „nemzetek közötti solidarity ” is. Ez a mélyebb igazságtartalma Kossuth híres nyilatkozatának, mellyel a „népek közötti solidarity-t” hirdette meg. 38 Közben – 1860-ban – megjelent a „vermonti polihisztor”, George Perkins Marsh (1801–1882) több kiadást megért, már fentebb említett kötete (lásd a 21. jegyzetet) az angol nyelvről. Az állítólag rendkívül energikus, vagy húsz nyelvet beszélő Marsh, akit sokan az első amerikai környezetvédőnek is tartanak, azért is érdekes alak számunkra, mert diplomataként ő volt az, aki 1850. február 23-a körül konstantinápolyi állomására érkezvén John M. Clayton, az amerikai Secretary of State (külügyminiszter) nevében magával hozta az Egyesült Államok meghívóját az akkor még Vidinben tartózkodó Kossuthéknak, hogy költözzenek Amerikába. Noha a későbbiekben elsősorban a követség John P. Brown nevű dragománja közvetített a Portával Kossuthék ügyében, Marsh személyesen ismerhette Kossuthot – s meg is lehetett a véleménye róla, hiszen keserű szavakkal nyilatkozott például arról, hogy Kossuth „igen illemtelenül egy szóval sem köszönte meg a Követségnek az ő és társai érdekében tett lankadatlan erőfeszítéseinket, még azt a saját, valamint a titkáraim szűk pénzén vásárolt kenyeret sem, amit századmagával itt elfogyasztott.” 39 38 “The solidarity of the race , which is the condition of all human life, founds, as we have seen, society. [...] Territorial divisions or circumscriptions found particular societies, states, or nations: yet as the race is one, and all its members live by communion with God, through it and by communion with another, these particular states or nations are never actually independent of each other, but bound together by the solidarity of the race, so that there is real solidarity of nations as well as of individuals – the truth un derlying Kossuth’s famous declaration of ‘the solidarity of peoples ’ . ” Orestes Augustus Brownson: The American Republic: Its Constitution, Tendencies, and Destiny. P. O’Shea, New York 1866. 352. 39 “[Kossuth] never [...] had the decency to utter a word of thankfulness for the unceasing exertions of every member of this Legation on behalf of himself and his associates, or even for the bread which hundreds of them have eaten at the cost of the ill furnished pockets of myself and my secretaries.” Marsh levele Solomon Foothoz, 1851. április 26. Idézi: David Lowenthal: George Perkins Marsh. Co lumbia University Press, New York 1958. 128., majd tőle John H. Komlos: Louis Kossuth in America 1851–1852. East European Institute, Buffalo, NY 1973. 49.
