Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - IN MEMORIAM
CERBANUS ÉS A CISZTERCIEK 374 Ismeretes, hogy a Gerhoch von Reichersberg teológiai munkáiban és leveleiben található utalások a 12. századi magyar történelem fontos forrásai közé tartoznak.52 A reichersbergi prépost valamikor III. Jenő pápasága idején – tehát 1145 és 1153 között – magyarországi legátusi megbízatást kapott a Szentatyától, ám II. Géza ellenállása miatt nem léphetett magyar földre. Ennek ellenére a magyar kapcsolatokkal rendelkező Gerhoch akár közvetlenül Magyarországról is szert tehetett a De orthodoxa fide fordítására, feltételezve persze, hogy az valóban Cerbanushoz és egy magyarországi görög kézirathoz köthető.53 A megszállott levelezőként és öntudatos íróként ismert Gerhoch ugyanis zsoltárkommentárjában fenntartott egy neki szóló levelet, amelyet egy bizonyos F. testvér írt 1150 és 1153 között.54 A levél szerzője lelkesen méltatja Gerhoch legutóbbi munkáját, a szóban forgó zsoltárkommentárt, amelynek olvasása közben a könnye is kicsordult, átáztatva a lapokat; majd pedig azt javasolja a szerzőnek, hogy a művet küldje el egy bizonyos Walternek, aki gyakran felidézte Gerhoch emlékét a levélíró előtt. Számunkra most az a legfontosabb, hogy F. episcopus Colosensis ként emle geti Waltert. Gerhoch életrajzírója és műveinek legjobb ismerője, Peter Classen arra gyanakszik, hogy egy magyar főpapról van szó, mivel a Colosensis melléknév Kalocsát jelöli.55 A korszakban más forrás nem említ Walter nevű kalocsai érseket, tudunk azonban ilyen nevű váradi (1125/1128 k.–1138) és erdélyi (1156– 1157) püspökökről,56 akik közül bárki könnyen előléphetett kalocsai érsekké. S ki tudja: a levélírót megjelölő F sigla talán magát Frigyes baumgartenbergi apát ot rejti, aki – mint emlékezhetünk – Magyarországon emelkedett püspöki méltóságba. A régóta kiadott, ám eddig hazai figyelemre nem méltatott levél némi fényt vet az – alkalmasint külföldi származású – korai magyar egyháznagyok szellemi tájékozódására, s így művelődéstörténeti jelentősége ahhoz a nevezetes levélhez mérhető, amelyet Chartres-i Fulbert küldött Bonipert pécsi püspöknek. 57 Számos alkalom adódott tehát ara, hogy a két görögből fordított munka keletről nyugatra vándorolva megtermékenyítő hatással legyen a skolasztikus 52 Balanyi György: Magyar vonatkozások Gerhoch reichersbergi prépost műveiben. Történelmi Szemle 4. (1915) 181–201. 53 Classen, P.: Gerhoch von Reichersberg i. m. 138–139. 54 Patrologiae cursus completus, series latina. I–CCXXI. Ed. Jacques-Paul Migne. Paris 1841–1864. CXCIII. 1736. A levél keltezéséhez lásd Classen, P.: Gerhoch von Reichersberg i. m. 357. 55 Uo. 56 Archontológia 1000–1301. 89., 98. Az a tény, hogy a levél Waltert püspöknek nevezi, korántsem ad okot a gyanakvásra, mivel a 12. század első felében három kalocsai egyháznagyot is püspökként emlegetnek a források (Ugolin, Pál, Fulbert). 57 Diplomata Hungariae antiquissima accedunt epistolae et acta ad historiam Hungariae pertinentia I. (Ab anno 1000 usque ad annum 1131.) Edendo operi praefuit Gergius Györffy, adiuverunt Johannes Bapt. Borsa, Franciscus L. Hervay, Bernardus L. Kumorovitz et Julius Moravcsik. Budapestini 1992. 103–104.
