Századok – 2020

2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében

36 NEMESI STRATÉGIÁK ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS FELSŐ-MAGYARORSZÁGON nyomon követése, amellyel megpróbáltak alkalmazkodni a 17. századra gyökere­sen megváltozott közeghez. A Drugethek a Mohács utáni kaotikus időszakot, majd a Habsburg hatalom megszilárdulásának időszakát az országos politikától visszavonultan, családi konfliktusokba merülve élték át.43 Birtokállományuk ugyan országos viszony ­latban is a legnagyobbak közé tartozott, viszont Ung és Zemplén vármegyék északi, periférikus részeire terjedt ki.44 Ezért a 17. század folyamán a család elsősorban a déli irányú terjeszkedésre koncentrált. Ebben az első fontos lépést Homonnai Drugeth György tette meg, aki 1610-től egyedüli örököse volt a család teljes birtokállományának.45 Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet kiseb ­bik lánya, Katalin feleségül vételével több szempontból is előnyös házasságot sikerült kötnie. Az igen jól átgondolt párválasztással egyrészt egy fontos szállal bővült az a háló, amely a Homonnai Drugetheket a magyar arisztokrácia leg­befolyásosabb családjaival kötötte össze, másrészt pedig felesége révén sikerült hozzájutnia a zempléni és abaúji Báthory-birtokok egy jelentős részéhez, ame­lyet hegyaljai szőlőkkel igyekezett gyarapítani. 46 Györgyhöz köthetjük a családi stratégia átformálását az addigi református er­délyi orientációról – amelynek elsősorban unokabátyja, Bálint az emblematikus figurája – a bécsi udvar irányába elkötelezett katolikus irányvonal felé.47 Igen nagymértékben ennek köszönheti a pohárnokmesteri, majd 1618-tól az országbí­rói méltóság elnyerését. 48 Ez a végletekig lojális magatartás a választott felekezetet és a magyar királyt illetően, amely az ország nyugati részén vagy az osztrák és cseh területeken a legtöbb esetben előrelépést eredményezett, Felső-Magyarországon éppen ellen­kező következményekkel járt. Az erdélyi fejedelmek sikeres hadjárata folytán 43 Borbély Zoltán: A Homonnai Drugethek Felső-Magyarországon a 17. század első évtizedeiben. Doktori (PhD) értekezés. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. 2015. 79–88. 44 MNL OL E 156 Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archivuma, Összeírások, Urbaria et conscriptiones (a továbbiakban: E 156) Fasc. 31. No. 4. „Urbarium Homonense 1631”. Az 1631-ben készült urbárium töredékesen fennmaradt állapotában is 242 oldalon keresztül sorolja a Homonnai uradalomhoz tartozó javakat, összesen 103 településen. 45 Borbély Zoltán: Egy konvertita főúr Felső-Magyarországon: Homonnai Drugeth György. In: Reka ­tolizáció, ellenreformáció és katolikus megújulás Magyarországon. Szerk. Kónya Péter. Prešov 2013. 370–388. 46 A család birtokállományáról és Homonnai Drugeth (III.) György szerzeményeiről részletesebben lásd Borbély Z . : A Homonnai Drugethek i. m. 153–158. 47 Ennek egyik legjobban megragadható aspektusa a Bethlen Gábor elleni szervezkedésben játszott szerepe, lásd Borbély Zoltán: A Homonnai Drugeth György vezette Bethlen-ellenes mozgalom nem­zetközi hátteréhez. In: Bethlen Erdélye, Erdély Bethlene. A Bethlen Gábor trónra lépésének 400. év­fordulóján rendezett konferencia tanulmányai. Szerk. Dáné Veronka et al. Kolozsvár 2014. 295–309. 48 https://bit.ly/356Qn9g (letöltés 2019. dec. 6.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom