Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
BORBÉLY ZOLTÁN 37 ugyanis előbb Bethlen Gábor, majd a Rákócziak befolyása érvényesült a régióban, ami a Drugethek számára súlyos következményekkel járt. A nikolsburgi szerződés megkötésével a család elveszítette az Ung vármegyén kívüli birtokait,49 amit rögtön a szerződés ratifikálását követően II. Ferdinánd azzal igyekezett kárpótolni, hogy Drugeth György árvájának, az akkor tízéves Jánosnak grófi címet adományozott és pártfogásába vette.50 A száműzetés éveit a fiatal gróf ugyan hasznosan töltötte, előbb a bécsi egyetemen tanulmányokat folytatva, majd Lipót főherceg udvarában kamarásként szolgálva.51 A presztízsveszteséget mégis jól mutatja, hogy a felesége egy horvát származású homo novus báró, Jakussith András egyik lánya, Anna lett. Testvére, az Esterházy Miklós gyámsága alá került Erzsébet sorsa meg inkább nyomatékosítja ezt a tekintélyvesztést. Esterházy ugyanis Révay Lászlót szemelte ki számára hitvesül, aki azt leszámítva, hogy a nádor saját unokaöccse volt, egyszerű köznemesi származásával súlyos társadalmi presztízsveszteséget jelentett a grófkisasszonynak. A házasság megakadályozása érdekében maga Pázmány Péter járt közben az uralkodónál, próbálkozása azonban sikertelen maradt. 52 Homonnai Drugeth János pályafutása Bethlen Gábor halálát követően kezdett rendkívül gyorsan felívelni. A grófi címmel egy időben megkapott Ung megyei örökös főispáni méltóság mellé 1631-től Zemplén vármegye főispánságát is elnyerte. A teljes nagykorúságot épp hogy elérve, 1636-től egészen haláláig (1645) szintén országbíró volt, mellette azonban már felső-magyarországi főkapitányként (1636–1640) kivette a részét az országrész katonai igazgatásából is. Pályafutásában – apjához hasonlóan – az erdélyi fejedelem hadjárata okozott végzetes törést 1644-ben, majd a következő évben meg is halt. Fiának, Györgynek azonban már nem sikerült megőriznie a család pozícióit, amiben a Rákócziak mellett apja korai halála is közrejátszott. Nagybátyja, Nádasdy Ferenc közbenjárásával Esterházy Miklós egyik lányát, Máriát vehette 49 A nikolsburgi szerződés ugyan külön pontban rendelkezett a Drugeth javak visszaadásáról az időközben elhunyt főúr árvái számára, a homonnai és csicsvai birtokok azonban 1629-ig a fejedelem tulajdonában maradtak, amelyet kezdetben a tokaji tiszttartónak, majd a tiszántúli fejedelmi jószágok prefektusának rendeltek alá. MNL OL E 270 Magyar kincstári levéltárak, a Szepesi Kamara Levéltára, Bethleniana, 1621. máj. 13. 50 Csizi I. : Észrevételek i. m. 40–41.; Fazekas István: Homonnai Drugeth III. György (1580–1620) familiárisainak jegyzéke 1622-ből. Adalék Tállyai Pál pályájához. In: Archivariorum historicorumque magistra. Történeti tanulmányok Bak Borbála tanárnő 70. születésnapjára. Szerk. Kádár Zsófia et al. Bp. 2013. 277–284. 51 Fazekas István: A Melith-fiúk bécsi tanulmányai 1630–1631-ben. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Bp. 2002. 141. 52 Horn Ildikó: Nemesi árvák. In: Gyermek a kora újkori Magyarországon. „adott Isten hozzánk való szeretetéből... egy kis frauceimmerecskét nekünk”. Szerk. Péter Katalin. Bp. 1996. 63–64., 80.
