Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
A „NEMZET ARANYA” 336 vezetőinek – köztük magának Horthynak – az esetleges külföldre távozását. A harctéri helyzet a mélyreható változások esélyét februárra jelentősen megnövelte. Az idő tehát sürgetett. Radvánszky azonban hivatali útlevele megújításával foglalatoskodott még egy darabig, emellett pedig a Nemzeti Bank készletéből származó arany kijuttatása (ha ez, mint feltételezhető, februárban történt csak) szintén időt vehetett igénybe. A szükséges készletet végül az MNB-nek a Svájci Nemzeti Banknál fenntartott, szabadon mozgatható aranyletétéből (Freies Depot) helyezték át a Schweizerische Bankgesellschafthoz.41 Az aranyrudak minden bizonnyal szabályos és dokumentált úton kerültek ki Svájcba.42 Könnyen előadódhatott olyan helyzet, amelynek következtében az Alap ügyének adminisztratív és jogi részét nem lehetett volna még részben sem elrendezni. Majdnem így is történt. Az Alap rendeltetésszerű megnyitására végül nem kerülhetett volna sor, amenynyiben Wettstein – fenntartásait félretéve és a rendkívüli helyzet súlyát mérlegelve – nem működik együtt a másik két kijelölt diplomatával az ügy érdekében. 43 Az alapkezelők közti nézeteltérések már a legelső, zürichi összejövetelükön élesen vetődtek fel. Wettstein János szerint ugyanis Bakách-Bessenyey György és Vladár Ervin „frontot csináltak” ellene. A személyes bizalom hiányát érezte, így Ghyczy Jenő külügyminiszternek azonnal meg is írta: őt a többiektől „egész gondolkodásunk eltérő volta” választja el.44 Ezt Bakách-Bessenyey is hasonló képp látta, így ő szintén tollat ragadott és levelet fogalmazott Kállay és Ghyczy számára. Wettstein kezdettől fogva meg akart válni az Alap ügyeinek intézésétől, s kérte a felmentését is a miniszterelnöktől. Az alapkezelők mindegyike úgy találta továbbá, hogy a küldött reverzálist eredeti formájában nem írhatják alá, így új szöveg megfogalmazását ítélték célszerűnek. Főképp arról nem tudtak egyezségre jutni, hogy a rendelkezési jog gyakorlásánál általában szükség van-e mindhárom megbízott jóváhagyására (ami az eredeti reverzális szövegéből véleményünk szerint elég világosan kiolvasható), vagy esetenként gyakorolhatják a jogot ketten is. Wettstein attól tartott, hogy a későbbi döntéseknél teljesen mellőzik majd. Nem volt adott a majdan eszközölni kívánt kifizetések mértékére (például a követi disz szidencia tagjainak illetményére) vonatkozó iránymutatás sem. 45 41 A Magyar Nemzeti Bank aranyletétében történt mozgásokat dokumentáló kimutatás, 1944. március – 1952. szeptember, Archiv der Schweizerischen Nationalbank (a Svájci Nemzeti Bank Levéltára Zürich, továbbiakban: ASNB), ASNB / 117.0, Fremde Golddepots, abgelegte Bogen (a digitális másolatért Patrick Halbeisent illeti köszönet). 42 Bakách-Bessenyey György feljegyzése, 1955. febr. 10. KGY; Feljegyzés a Róberttel [Gordon F.] folytatott beszélgetésről, 1946. május 16. MNL OL P 2066 2. doboz 28. dosszié 32–33. lap. 43 Joó A.: Gstaad i. m. I. dok. 678.; Barcza Gy.: Diplomataemlékeim II. i. m. 362. Függelék: Bakách-Bessenyey György Kállay Miklóshoz, 1944. júl. 28. 44 Joó A.: Gstaad i. m. 5. dok. 699. Wettstein János Ghyczy Jenőköz, 1944. márc. 15. 45 MNL OL P 2066 2. doboz 28. dosszié Bakách-Bessenyey György Ghyczy Jenőnek szánt titkos minősítésű közlései (1944. márc. 16.), illetve Kállayhoz intézett sorait (dátum nélkül) tartalmazó
