Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
BORBÉLY ZOLTÁN 33 Esterházy Miklós dinamikusan felfelé ívelő pályafutásának tehát egy újabb, igen komoly társadalmi elismerését jelentette, hogy 1624 nyarán feleségül vehette a nádorfi özvegyét, az ekkor még mindig csak húszéves Nyáry Krisztinát. Esterházy a Munkácson töltött évek során szervesen beilleszkedett abba a földrajzi és társadalmi közegbe, ahonnan felesége származott, így nemcsak az örökség mértékével, hanem a régió társadalmi viszonyrendszerével is tisztában volt. Előbbit kiválóan bizonyítja az, hogy anyósánál, Várday Katánál sikerült elérnie, hogy a végrendeletében egyértelműen leszögezze: kizárólag Nyáry Krisztina örökli a teljes vagyont anyja halála után, az egyébként is gyermektelen Telegdy Anna és Nyáry István pedig 31 000 forint ellenében életük végéig a birtokban maradhatnak. 29 A társadalmi viszonyokat illetően már csak a nádori méltóságból fakadóan is érdemes volt tisztában lennie Esterházynak a Magyar Királyság hatalmi erőviszonyaival, de Felső-Magyarországon személyes ismeretség alapján is mérlegelni tudta ezeket, hogy a régió irányításában fontos pozíciókba az arra alkalmas szemé lyeket segíthesse. A Bethlen Gábor halálát követő zűrzavaros helyzet tisztázására és a fejedelemnek átadott hét vármegye visszavételére személyesen vezetett hadjáratot 1631-ben, amelyről részletes jelentést készített az uralkodónak. Ebből elég pontosan tájékozódhatunk a nádor elképzelésiről és személyi politikájáról. 30 Esterházy meghatározó szerepét sógora, Nyáry István pályafutása kapcsán érdemes részletesebben vizsgálni. Ahogy arról az imént már volt szó, Nyáry István csekélyebb apai örökséggel rendelkezett birtokok tekintetében, viszont Telegdy Anna hozománya megteremtette a főúri élet anyagi feltételeit. A családi hagyományoknak megfelelően a katonai pályán igyekezett érvényesülni. Ott találjuk Forgách Zsigmond 1611-es sikertelen erdélyi hadjáratában, ahol Homonnai Drugeth György mellett részt vett Kolozsvár ostromában.31 A kudarcos hadjáratot követően, 1612-ben diósgyőri kapitányként címezi magát, de apjához hasonló kiemelkedő hadi érdemekről nincs tudomásunk.32 Emellett politikailag sem mondható aktívnak. Részt vett ugyan közéleti eseményeken, de feleségéhez írt levelei alapján inkább a családi ügyek prókátorának tűnik, mintsem az országgyűlési viták hangadójának. 33 29 Várdai Kata végrendeletének kivonata, 1628. febr. 6. MNL OL P 707 Fasc. 6. Nr. 2354. 30 Esterházy Miklós nádor emlékirata az 1631. évi hadjáratról. Közli Pettkó Béla. Történelmi Tár 1884. 66–85. 31 MNL OL P 707 Nr. 10650. Nyáry István levele Várday Katának. Kolozsvár, 1611. júl. 22. 32 Bessenyei József: Diósgyőr birtoklástörténete 1522–1702. In: Miskolc története II. 1526-tól 1702-ig. Szerk. Tóth Péter – Szakály Ferenc. Miskolc 1998. 78–79. 33 MNL OL P 707 Nr. 9663–9679. Nyáry István levelei Telegdy Annának Bethlen Gábor hadjárata alatti időszakban. A családi ügyek kettős természetűek: egyrészt a Melith Péterrel a kisvárdai vár birtoklásában több mint egy évtizede fennálló birtokvitát igyekezett megoldani Melith birtoklási
