Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
34 NEMESI STRATÉGIÁK ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS FELSŐ-MAGYARORSZÁGON Komolyabb regionális pozíciókat csak érettebb férfi korában nyert el Bethlen Gábor hadjáratát követően. Szintén az apai tradíciók és felekezeti hovatartozás, valamint az erdélyi rokonság okán, a fejedelem elkötelezett támogatói között tarthatjuk számon, aki tiszántúli régióban több területen is Nyáryra támaszkodott a hatalma stabilizálása érdekében.34 Egyrészt kállói kapitánnyá nevezte ki, ami Bethlen felső-magyarországi uralma alatt komolyabb katonai-stratégiai jelentőséggel nem bírt ugyan, de a hajdúk és vármegyei hadak ellenőrzésében fontos szerepet játszott. 35 A másik fontos előrelépés Nyáry István pályafutásában a Szabolcs vármegyei főispáni kinevezése, amit szintén Bethlen Gábornak köszönhet, de 1623-ban II. Ferdinánd is megerősítette a méltóságban.36 Pályaképének meghatározó ese ménye azonban 1624-ben következett be, amikor Esterházy Miklós felségül vette féltestvérét, Nyáry Krisztinát. Pályafutása és társadalmi rangállásának növekedése Bethlen Gábor halálával vett jelentősebb lendületet, amikor a sógora fogott hozzá a felső-magyarországi viszonyok újrarendezéséhez. 1631-ben megvált ugyan a kállói kapitányságtól, de még ugyanez év októberében királyi ajtónállómesterré nevezte ki az uralkodó, a következő évben pedig grófi rangemelésben részesült, ami Szabolcs megye örökös főispánságával egészült ki.37 Ezzel Nyáry István nemcsak a fel ső-magyarországi, hanem az egész Magyar Királyság főnemesi társadalmának legfelső rétegébe került. Az ünnepi eseményen Nyáry mellett Bécsben tartózkodó familiárisa a következőket írta: „legyen az Úr Istennek hála, császár urunknak őfelségének, oly respektusa volt az én kegyelmes uramra őnagyságára az perpetus Comességgel condonálta, mely őfelsége kegyelmes gratiáján, sok emberek csodálkoztak. Nagyságodnak is szinte úgy megadta az Gróffságot, s mint szinte annak őnagyságának [...] bizonnyal írom nagyságodnak, kegyelmes asszonyom nagyságtok jogainak érvénytelenítésével, másrészt pedig Nyáry Krisztina felől tájékoztatta folyamatosan családtagjait. Ez utóbbi kapcsán arról írt a legrészletesebben, hogy a különféle reprezentációs eseményeken féltestvére társadalmi presztízse mennyire érzékelhető. 34 Pálffy Géza: A Bethlen-kutatás egy alig vizsgált kérdéséről: a magyar királysági rendek és az erdélyi fejedelem (1619–1622). In: Bethlen Gábor Képmása. Szerk. Pap Klára – Balogh Judit. Debrecen 2013. 147. 35 Koroknay Gyula: Kállói Kapitányok. (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai III. Tanulmányok 13.) Nyíregyháza 2006. 54–61. 36 MNL OL A 57 Magyar kancelláriai levéltár, A Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Libri regii (a továbbiakban: A 57) VII. fol. 233–234. 37 MNL OL A 57 VII. fol. 1069–1072. 1635-től Esterházy Miklóst váltotta Nyáry a beregi főispánságban is, ami halála után ismét a nádorhoz került. Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526–1848. Bp. 1994. 67.
