Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
32 NEMESI STRATÉGIÁK ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS FELSŐ-MAGYARORSZÁGON szinte alig rendelkezett birtokokkal. Az igen népes család számos tagja csupán Hont vármegyei szűk birtokokon és a barancsi várhoz fűződő jogon osztozott, Pálnak pedig a Török Zsuzsanna kezével megszerzett diósgyőri, debreceni és pápai részbirtokok alkották a vagyonát. Az 1598. évi házösszeírásban mindössze 165 porta birtokosaként találkozunk vele, ami egy tehetősebb köznemesi vagyonnak felelt meg.24 Ezek alapján tehát inkább a társadalmi kapcsolatrendszere és a katonai pályán szerzett érdemei alapján tekinthette alkalmas jelöltnek Báthory. Végrendeletében azonban Báthory következetesen kizárta Nyáry Pált és gyermekeit is az ingatlanvagyon örökléséből, és csak Várday Kata gyermekei részére engedélyezte a birtokok öröklését. Ez a későbbiekben meghatározó lett a felsőmagyarországi birtokkoncentrációban, ugyanis Várday Kata 1629-ben bekövetkezett haláláig tartotta magát Báthory István végrendeletének feltételeihez. 25 A Várday-Báthory birtokokból álló gazdasági és a Nyáry névből származó társadalmi tőkét azonban mégis sikerült egyesíteni. Ez úgy történt, hogy Nyáry Pál első házasságából született fiához, Istvánhoz hozzáadták Várday Kata lányát, Telegdy Annát. Ezzel egyrészt a lány apai örökségét, vagyis a Bereg megyei szentmiklósi uradalomhoz fűződő jogait is sikerült a szűkebb családban tartani, másrészt pedig Nyáry Pál legkisebb fiát is birtokhoz tudták juttatni. 26 Egyetlen fiuk, Ferkó lehetett volna a család ezen ágának folytatója, ha a pestis el nem ragadja 1622-ben. 27 Volt azonban még egy örökös, Várday Kata és Nyáry Pál közös gyermeke, Krisztina, akit anyja kezdettől fogva a legfelsőbb főnemesi körökbe szánt és ennek megfelelően igyekezett szocializálni. Mint ismert, nem is okozott túlságosan nagy nehézséget főrangú kérőt találni a korosztályában legjelentősebb hozományt ígérő Krisztina számára. Thurzó György nádor egyetlen fiával, Imrével kötött első, igen rövid házassága nemcsak a magyar főnemesség legfelső zárt körébe emelte be, hanem a Thurzók családi kapcsolatai révén a Habsburg Monarchia nemzetek feletti arisztokráciájába is. 28 24 Dávid Z. : Az 1598. évi i. m. 663. 25 Felekezeti tekintetben azonban nem sikerült következetesnek maradnia, Báthory ugyanis szigorúan kikötötte, hogy csakis kálvinista személy birtokába kerülhet az örökség. 26 Erről maga Nyáry Pál nyilatkozik Várday Katához írott levelében MNL OL P 707 Nr. 10743. Nyáry Pál levele Várday Katának. Prága, 1604. aug. 12. Nyáry Pálnak Török Zsuzsannától származó három gyermeke ekkor már családos volt. Nyáry Borbála első férje, Varkoch György révén partiumi és erdélyi rokonságot erősítette a családban, amelyet a Haller Györggyel kötött házassággal mélyített tovább. Nyáry Miklós szintén Erdélyből szerzett feleséget, Bánffy Judit személyében, az ifjabb Nyáry Pál pedig a gersei Pethő családba házasodott be Pethő Mária kezének elnyerésével. 27 Szepsi Csombor Márton összes művei. Bev. Kovács Sándor Iván. Bp. 1968. 92–97. 28 Pálffy G.: A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában. Egy különleges arisztokrata família Magyarországon. Történelmi Szemle 53. (2011) 63–84.
