Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
30 NEMESI STRATÉGIÁK ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS FELSŐ-MAGYARORSZÁGON ecsedi ága is sírba szállt. Mindketten igen részletekbe menő és aprólékosan kidolgozott végrendeletet hagytak hátra, amelyben az előzetes uralkodói engedély birtokában ingatlanállományuk örökléséről is rendelkeztek. 16 A testamentumokban kijelölt örökösök személye azonban nem okoz túl nagy meglepetést, ugyanis mindkét főúr igyekezett a legközelebbi rokonoknak kedvezni. A vizsgált téma szempontjából a Báthory-örökség kérdése a jelentősebb, részben azért, mert majdnem a kétszerese a Dobó birtokoknak, részben pedig azért, mert a szakirodalom eddig csak érintőlegesen vagy más perspektívából tárgyalta. 17 Megjegyzendő az is, hogy míg Dobó Ferenc az egyébként nagy múltú családnak csak a második generációja a bárói méltóságban, addig ecsedi Báthory István uralkodói rangemelés nélkül, kora kimagasló tekintélye, „a méltóság grófja” volt, a család presztízsére támaszkodva.18 Rajta kívül a Homonnai Drugethek hasz nálták a „comes” titulust, feltehetően ugyanúgy az évszázados családi méltóságra alapozva. Talán nem is meglepő, hogy Báthory István felesége Homonnai Drugeth Fruzsina volt, akitől nem született gyermeke, és ugyan a Drugeth család közvetlenül nem örökölt Báthory halálával, mégis a végrendelet egyik legnagyobb haszonélvezője lett. Ennek oka a rokoni kapcsolatokban keresendő, amelyek a társadalmi hierarchia csúcsán lévő Báthoryakat az országos elithez fűzték. Ecsedi Báthory István három lánytestvére és azok leszármazottai között osztotta fel a Tiszától nyugatra fekvő birtokait. 19 Közülük a legismertebb Báthory Erzsébet, aki a híres fekete bég, Nádasdy Ferenc felesége, de a végrendelet érvénybe léptekor már annak özvegye volt. Két árvája, Pál és Kata a Tiszától nyugatra fekvő Báthory javak örököse lett, amely jó pár elszórtan elhelyezkedő falu mellett a csicsvai, mogyorósi, bujáki és rozgonyi uradalmakat, illetve két nagyobb 16 Mindkét végrendelet megjelent nyomtatásban is, lásd Ecsedi Báthory István végrendelete 1603. Közreadja és bev. Vadász Veronika. (Fiatal Filológusok Füzetei. Kora Újkor I.) Szeged 2002.; Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században I–III. Bp. 1879. II. 192–216. 17 A Dobó-örökség története viszonylag jól feldolgozott, tekintve, hogy legnagyobb részben a Rákócziak birtokába került. Lásd I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Szerk. Makkai László. Bp. 1954. 12–14.; Österreichisches Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungarn (a továbbiakban: ÖStA FHKA HFU) r. Nr. 74. Konv. 1602. nov. 7. fol. 37–41. „Antwort schreiben der Hofkamer zu Niklaus Burghaus, im welchem die Doboische Verlassenschaft und anderen mehrere Sachen vorkommen.” ÖStA FHKA HFU r. Nr. 74. Konv. 1602. nov. 19. fol. 168–190. „An die Hof Camer, P. der Doboisches Verlassung...” 18 Pálffy Géza: A grófi cím a 16–17. századi Magyarországon és Erdélyben. In: „... éltünk mi sokáig »két hazában«...” Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Szerk. Dáné Veronka – Oborni Teréz – Sipos Gábor. Debrecen 2012. 183–186. 19 A Tiszától keletre eső birtokokról, amelyeket az országbíró egységesen az ecsedi jószágként tartott számon, úgy rendelkezett, hogya „fyu agat illet chyak, azt az iozagott Somlyay Batori Gabornak mint örgeb atiafinak agiad kezebe Somliay Batori Andrással, az Somlyay Batori Istvan uram lengel azzontol valo fiaual egietemben”. Báthory végrendelete i. m. 29.
