Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
BORBÉLY ZOLTÁN 31 mezővárost, Varannót és Rozgonyt jelentette. 20 A birtokokon azonban osztoznia kellett Báthory István másik két testvérének leszármazottjaival, vagyis Báthory Klára és Várday Mihály unokahúgával, Várday Katával és Báthory Zsófia férjével, Figedi Andrással, illetve Borbála nevű lányával. Ez utóbbi család a 16. század végén ugyan főúri körökben forgott, fiúörökös hiányában azonban nem tudott élni az öröklés által kínálkozó lehetőségekkel, és csakhamar megvált a rá eső birtokrészektől a másik két örökös javára. Várday Kata azonban a Hunyadi Mátyás alatt az országos elitbe emelkedett család utolsó tagja volt. Anyja, Losonczy Dorottya révén közeli rokonságban állt a Partium északi részének tekintélyes családjaival (Pekry, Homonnai Drugeth), de a legszorosabb kapcsolat ezen az ágon is a Báthoryakhoz fűzte. 21 A Várday család ugyan nem a 16. század második felében élte fénykorát, de Kata apja és két fivére eredményesen működött közre a Tiszántúl katonai védelmének megszervezésében, és kiváló kapcsolatokkal rendelkeztek a bécsi udvarban is. Birtokállományuk főként a kisvárdai uradalomból állt, de a Telegdy családdal kötött házasságoknak köszönhetően a térség meghatározó szereplői voltak.22 A Báthory István halála előtti hatalmi viszonyokat jól jellemzi, hogy Várday Kata első férje, Telegdy Pál, a Tiszántúl tehetős nemesi családjainak többségéhez hasonlóan, az országbíró szolgálatában állt. 23 A fiatalon megözvegyült Várday Katát a századfordulótól Báthory István vette a szárnyai alá. Az ő közbenjárásával ismerkedett meg, majd házasodott össze Nyáry Pállal. Sajnos részleteiben nem ismertek Báthory elképzelései a Várday– Nyáry házasságot illetően, de az országos hírű katona (ekkor éppen váradi kapitány) beházasításával a Várday-örökség mellett feltehetően a Katára hagyott birtokok biztosítását is szerette volna elérni a háborús időkben. Nagyon érdekes szempontot vet fel a társadalmi mobilitás lehetőségeit vizsgálva az a tény, hogy a Habsburg uralkodóktól elsőként bárói rangot nyert Nyáry Lőrinc unokája, aki a család harmadik generációját képviselte a katonai pályán, 20 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) P 108 Az Esterházy család hercegi ágának levéltára, Repositorium 25/B passim. 21 Jankovics József – Kőszeghy Péter: Kisvárdai viszonyok – Telegdi Kata verses levele. In: MONOK graphia Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára. Szerk. Nyerges Judit – Verók Attila – Zvara Edina. Bp. 2016. 314–315. 1. családfa. 22 Borbély Zoltán: A kisvárdai Várday család. Acta Universitatis De Carolo Eszterházy Nominatae, Nova Series Tom. XLVI. Sectio Historiae. Eger 2019. 63–72. 23 Erről Telegdy Pál feleségéhez írt levelei árulkodnak, amelyben az országbíró egyszerűen „úr”-ként szerepel. Ez a megnevezést igen gyakran használták Báthoryra mások is. MNL OL P 707 Zichy család zsélyi levéltára XXXII. Missiles (a továbbiakban: P 707) Nr. 10881–10913. 31. De nemcsak katonai és hivatali tekintetben számított az ecsedi udvar a térség centrumának, hanem a virágzó késő humanista irodalomnak is központja volt. Hasonló, bár anyagiak tekintetében nagyságrendekkel szerényebb lehetőségekkel rendelkező művelődési csomópontnak számított a várdai vár is.
