Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 288 Bár a XIII/1 KISKA őrizte az Összetartás szerkesztőségének épületét is, a nyi lasokkal folyamatosan romlott a kapcsolatuk. Esti járőreik egyre gyakrabban kezdeményeztek tűzharcot velük, kiszabadították kivégzésre kísért foglyaikat, elszedték fegyvereiket, fosztogatták raktáraikat, a kerületi nyilas vezetőt pedig megkísérelték likvidálni.34 Miután géppisztollyal és kézigránátokkal támadták meg a Petneházy utcai nyilas pártházat, a megtorlás elől Bán Endre zászlóst (szökött munkaszolgálatost) és embereit a Meder utcai csónakházba telepítették, ahol azok önállósultak.35 Gidófalvyék a németekkel is konfrontálódtak, például a Rákos-patak melletti Tarnay réten ártalmatlanná tettek egy német légvédelmi löveget. A parancsnok ezeket az akciókat nem ellenezte, csupán óvatosságra intett. A bujtatott üldözöttek miatt is igyekezett megtartani alakulata törvényes jellegét, emellett katonai erejét egy összehangolt műveletre tartalékolta. Embereit folyamatosan mozgásban tartotta a különböző kirendeltségek között, s az állományt kettős könyveléssel is fedezte. A különböző bélyegzőkkel ellátott hamis papírok szintén a viszonyok átláthatatlanságát szolgálták, illetve ezek segítségével a nyilasoktól is több ízben sikerrel szabadítottak foglyokat. Emellett visszahoztak frontra vezényelt leventéket és diákokat, valamint védett házakat is őriztek. 36 Egyik legnevezetesebb embermentésük a Munkácsi Mihály utcai, illetve a Svéd Vöröskereszt által védett, Vilma királynő úti két árvaházhoz kapcsolódik, melyeket a nyilasok 1944 karácsonyán támadtak meg. Gidófalvy Wallenberggel (itt is) együttműködve sikerrel kereste meg és vitte vissza az elhurcolt gyerekeket, akikre innentől fogva megerősített KISKA-őrség vigyázott.37 A Vilmos főherceg hogy „tolvajoknak nem állítunk emléket”. Később aztán „belátta”, hogy ez a tett nem fosztogatás volt. A XIII. ker. Kiska zlj.-ra vonatkozó dokumentumok. 1945–47. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/ Magyarország, 245. 34 Bondi Vilmos visszaemlékezése (XIII/1. Kiska szd.) d. n. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 65. Bondi saját bevallása szerint 1933 óta volt párttagkönyves kommunista. 35 A „Bán-csoport” nevéhez számos komoly fegyvertény fűződik. A névadó nem élte túl az ostromot. A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Kislexikon. Főszerk. Liptai Ervin. Bp. 1987. 28. Ha hihetünk az V. kerületi nyilas körzetvezető akasztófa árnyékában tett vallomásának (vagy vallomásában), a megtorlás nem maradt el. A Kossuth utcai nyilas könyvesboltban elkövetett robbantás után az üzlet kirakatában felakasztott egyik munkaszolgálatos nyakába ugyanis az alábbi szöveget írta eszerint Kaesmann Baritz István: „a XIII. kerületi nyilas pártház megtámadásáért”. Palásti László: „Valójában én voltam Budapest védője!” – vallotta a siralomházban a legelvetemültebb nyilas tömeggyilkos. Szabadság, 1946. július 10. 3. 36 Egyszer Dunaharasztira mentek magyar katonákat menteni az erőszakoskodó németektől. A szintén a XIII/1 KISKA-ban szolgáló Kemény Tibor válogatott futballistának ekkor lőtték át a bal lábát. Kálmánfi Ferenc visszaemlékezése. (Gidófalvy-csoport) 1960. máj. 30. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 139. Vö. Kemény Tibor emlékezik. Mi is történt 1944 decemberében? Fradi műsorlap (1984–1985) 5. sz. 5. 37 A Vilmos főherceg laktanyában „élvezett védelemért vagy a kiadott igazolványokért” ugyanakkor olykor pénzt is „elfogadtak”. Gazsi J.: Egy zászlóalj krónikája i. m. 82–83. A Gazsi által idézett Farkas András ellen 1945 nyarán eljárás is indult. Lakásán „nagy mennyiségű ezüst és porcelánedényt” találtak, aminek eredetét nem sikerült megmagyarázni. A legtöbb tanú megerősítette a laktanya egykori
