Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
BORBÉLY ZOLTÁN 27 összegyűjtött információk adatbázisba rendezésével és egységes szempontok szerinti elemzésével vizsgálhatjuk. Ezt a célt tűzte ki a Péter Katalin által vezetett kutatócsoport, amely a magyar arisztokrácia 16–17. századi családi kapcsolatrendszerének feltérképezését és a vonatkozó adatok összegyűjtését kezdte meg.6 Ezzel párhuzamosan sor került családjával együtt több olyan személy pályafutásának elemzésére és tágabb társadalmi közegbe ágyazására, aki a 16. század folyamán emelkedett a főnemesség soraiba.7 Az esettanulmányok és szűkebb regionális vizsgálatok során alkalmazott komplex szempontrendszer, amely a gazdasági, társadalmi és kulturális tőketípusok rendszerében értelmezi a főnemességet érintő szociológiai folyamatokat, a Habsburg Monarchia más területein, elsősorban az osztrák örökös tartományokban és a Cseh Királyságban lezajlott hasonló folyamatokkal is összehasonlítási lehetőséget kínál. 8 Az alábbiakban a 17. század első felében rangemelésben részesült személyek egy körének társadalomtörténeti elemzése révén a főnemesi társadalom rekrutációjának dinamikáját, vagy más szóval a korszakra jellemző mobilitási tényezőket igyekszem meghatározni. A vizsgálati módszerem alapvetően prozopográfiai jellegű, vagyis a rangemelt személyek életének és pályafutásának legfontosabb elemeit gyűjtöttem össze, és ezek alapján igyekszem általános tendenciákra rámutatni. Mivel azonban nemcsak egy-egy konkrét személy társadalmi emelkedése érdekel, hanem a hosszabb távú társadalmi folyamatok és az azokat alakító körülmények is, ezért részletesebb családtörténeti és archontológiai kutatásokat végeztem a vizsgálatra kiszemelt felső-magyarországi régiót illetően. A kutatás kereteinek kijelölése nem teljesen önkényesen történt. A vizsgálatba bevont személyek és családok körét alapvetően a birtokaik és fő tevékenységi-tartózkodási területük földrajzi elhelyezkedése szabta meg. A nemesi és főnemesi társadalom regionális szintű vizsgálatának létjogosultságát Dominkovits Péter és 6 A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16–17. században. (https://bit.ly/352JxBn, letöltés 2019. dec. 6.) 7 Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráci ában a 16–17. század fordulóján. Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése. Századok 143. (2009) 853–882.; Uő: Különleges úton a Magyar Királyság arisztokráciájába: a Révay család a 16. században. Történelmi Szemle 51. (2009) 1–20. 8 A vizsgálati módszer elméleti alapjairól részletesebben lásd Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon. In: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában, 1552–1568. Szerk. Bujdosné Pap Györgyi – Fejér Ingrid – H. Szilárd Ágota. (Studia Agriensia 35.) Eger 2017. 169–172.; Karin MacHardy: The Rise of Absolutism and Noble Rebellion in Early Modern Habsburg Austria, 1570 to 1620. Comparative Studies in Society and History 34. (1992) 407–438.; Petr Mat’a: Svět české aristokracie (1500–1700). (Edice Česká historie 12.) Praha 2004.
