Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
AZ 1830-AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 264 A politikai konszolidáció javuló feltételei közepette a parlament újabb törvényjavaslatok tárgyalásába kezdett. Különösen sajátos kérdés került napirendre a képviselőházban a holland örökség kezelésének tárgykörében. A Pesti Hirlap tá jékoztatójából kiderült, hogy a probléma az 1830. évi fordulat előtti években gyökeredzett, amikor a holland király nyugdíjakat alapított, ám az új belga kormány nem fizette ki azokat maradéktalanul. Az érintettek pereket indítottak, melyek közül a státus többet elveszített saját törvényszéke előtt. A jogállamiság normatíváját szem előtt tartó elemző feltette a kérdést: vajon megszavazzák-e a honatyák az elmaradt összegek kifizetését? S aggodalmát sem rejtve véka alá rámutatott arra: amennyiben nem, azaz megsemmisítik a legfőbb törvényszék ítéletét, a közvélemény szemében megrendülhet a bizalom a törvényszék iránt.76 Két nappal később mégis arról számolt be, hogy a képviselők 32–25 arányban elvetették az 1830 után hivatalukat elveszítők számára a nyugdíj folyósítását. 77 December 16-án a Belgium rovatban megemlítették, hogy az igazságügyi miniszter az 1835-ös törvény meghosszabbítását kezdeményezte, mely szerint a rendőrség feladata, hogy a jogtalanul az országban tartózkodó idegent indoklás nél kül 24 óra alatt eltávolítsa az országból. Ugyanebben az összeállításban esett szó a büntetőtörvénykönyv némely paragrafusának megvitatása ügyében elrendelt parlamenti zárt tárgyalásról, mivel néhány város magához kívánta vonni a felügyeletet „egészségi ügyekben, mellyek erkölcsiséggel is kapcsolatban vannak, s törvényt akarnak hozni a csábtanyák telepeinek teljes eltörlése iránt”. 78 1846 a belga belpolitikában az unionista vegyes kormányzati rendszer végleges felbomlását hozta magával. A Külföld rovat február végén „a coalitio-ministeriumban” bekövetkezett meghasonlás jeleire hívta fel a figyelmet, s a Van de Weyer lemondásának veszélyét felidéző konfliktus forrását a középfokú oktatás megreformálásának kérdésében felerősödő katolikus–szabadelvű konfrontációban ragadta meg. A liberális miniszterelnök által beterjesztett törvénytervezet ugyanis jelentős mértékben megerősíteni kívánta az állam befolyását a középfokú oktatásban, ami a tiltakozó katolikus miniszterek sorozatos lemondását váltotta ki, s végül elvezetett az utolsó unionista kormány február 19-én bekövetkezett felbomlásához. A középiskolai törvény végül csak 1850-ben született meg, amely egyértelműen a szekularizáció híveinek győzelmét jelentette. 79 76 Belgium. Pesti Hirlap, 1845. december 12. 388. 77 Belgium. Pesti Hirlap, 1845. december 14. 391. 78 Belgium. Pesti Hirlap, 1845. december 16. 395. 79 Belgium. Pesti Hirlap, 1846. február 26. 134.; Belgium. Pesti Hirlap. 1846. március 6. 156.; Juste, T.: Histoire du Congrès National de Belgique, ou de la fondation de la monarchie belge II. i. m. 81., 89.; Biographie Nationale XIV. 780.; Cordewiener, A.: Organisations politiques et milieux de presse en regime centisitaire i. m. 355.; Aubert, R.: Kirche und Staat in Belgien im 19. Jahrhundert. i. m. 21–22.
