Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
ERDőDY GÁBOR 261 vetés elfogadását, ami az illetékes miniszter lemondását vonta maga után, a helyettesítésével megbízott közmunkák miniszterének áthidaló javaslatát azonban a parlament hamarosan megszavazta. 64 1843. december 17-én a Pesti Hirlap nem titkolt felháborodással tudósított ar ról, hogy a belga kormány emlékszobor felállítását tervezi Brüsszel egyik forgalmas terén a keresztes had egyik fővezérének, „Bouillon Gotfrédnak”. „A történetek alig mutatnak embertelenebb és a keresztény nevet lealázóbb jeleneteket a kereszteshadnál, s ezt emlékkel örökíteni a 19-ik században nem méltó”65 – indokolta meg a kommentátor elutasító hozzáállását. Gottfried Buillon „megünneplése” valójában a belga nemzeti identitás megerősítését szolgáló kormányprogram megvalósításához kapcsolódott, amelynek kulcsfontosságú elemét képezte a belga történelmi múlt feltárása. A jelentős kormányzati támogatással kibontakozó munkálatoknak sajátos közeget kölcsönzött, hogy 1830 előtt nem létezett független belga állam, a kutatások így a nemzeti múlt dicsőséges epizódjainak és főszereplőinek felfedezésére összpontosultak. Így került a közvélemény érdeklődésének előterébe Egmont gróf és Hoorne gróf felettébb megtisztelő társaságában a keresztes hadjáratok két, „az európai civilizáció megvédésének szolgálatában álló” kiemelkedő alakja: Gottfried von Bouillon és IX. Balduin.66 A városkép tudatos formálásáról számolt be továbbá az a későbbi híradás, mely szerint a kormány és Brüsszel közösen finanszírozza a városháza ékesítésére felállítani tervezett 150–200 szobrot, melyet a főváros elsősorban brüsszeli művészektől rendelt meg. 67 Az unionizmus belső ellentéteinek elmélyülése A korábbi években érvényesülő politikai stabilitás alapjait az 1842-től megszülető törvények végrehajtásával kapcsolatosan felhalmozódó liberális elégedetlenség kezdte ki. A katolikus egyház túlzott társadalmi-politikai befolyásának visszaszorítását követelő programmal fellépő progresszívek által a parlamentben, 1845 januárjában megindított offenzíva végül is kiprovokálta Nothomb visszalépését, miközben kollégái megtartották hivatalukat az új kabinet megalakulásáig. 68 64 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. április 20. 264.; Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. április 27. 279. 65 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. december 17. 867. 66 Jean Stengers – Élian Gubin: Le grand sciècle de la nation belge. De 1830 á 1918. In: Histoire du sen timent en Belgique des origines á 1918. Bruxelles 2002. 7., 15., 21.; Johannes Koll: Belgien. Geschicht skultur und nationale Identität. In: Mythen der Nationen. Hrsg. Mónika Flacke. Berlin 1998. 54–72. 67 Belgium. Pesti Hirlap, 1845. október 31. 290. 68 Simon, A.: Le Parti Catholique Belge 1850–1945 i. m. 55., 75.; Roger Aubert: Kirche und Staat in Belgien im 19. Jahrhundert. In: Beiträge zur deutschen und belgischen Verfassungsgeschichte im 19. Jahrhundert. Beiheft zur Geschichte in Wissenschaft und Unterricht. Hrsg. Werner Conze.
