Századok – 2020

2020 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Monarchia vagy rendi állam? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről

MONARCHIA VAGY RENDI ÁLLAM? 170

hatalmi céljaik érdekében akár az állam területi integritásának felbontására is kész, de belső ellentétek miatt egységesen fellépni képtelen nagybirtokosokkal, megyei keretek közt – királyi támogatással – politikai fellépésre készülő köznemességgel és a politikai élet középpontjába állított parlamenttel.143

Fontos ezért látni, hogy a „lancasteri alkotmányosság” (Lancastrian constitutionalism

) tézise, vagyis annak feltevése, hogy a király hatalmát a képviseleti intézmények bármiben korlátozták volna, mára meghaladottá vált.

144

Mindez világosan mutatja ugyanakkor, hogy a probléma nem magyar sajátosság. Ebben az esetben viszont talán nem teljesen reménytelen vállalkozás a kiutat is arrafelé keresni, amerre a hasonló cipőben járó országok történészei már évtizedekkel ezelőtt megtalálták. Különösen akkor, ha, mint bizonyítani próbáltam, a magyar államfejlődés hagyományos modelljének alapjául a mai napig olyan előfeltevések szolgálnak, amelyeket vagy senki meg sem próbált tényekkel alátámasztani, vagy egyértelműen tévesek. (Ráadásul egytől egyig abból a német alkotmánytörténeti iskolából származnak, amely egyáltalán nem alkalmazható a magyar viszonyokra.) Ha egyszer a késő középkori magyar állam minden fontosabb ismérve több rokonságot mutat az angol államéval, mint mondjuk a németével145

– utóbbiról elvégre nem nagyon lehet beszélni, dacára a történészek ismételt rehabilitációs kísérleteinek146

–, akkor érdemes legalább megfontolni a hagyományos modell elvetését, és olyan értelmezések irányában nyitni, amelyek máshol működőképesnek mutatkoztak. Magam az alábbiakban az angol párhuzam lehetőségére hívnám fel a figyelmet, elsősorban a két állam alapstruktúráiban mutatkozó, fentebb említett hasonlóságok okán. Egy új értelmezés nyomában

„Szokás volt abból kiindulni, hogy a főnemesség érdekei alapvetően szemben álltak a korona érdekeivel, míg a kisebb birtokosok és a hozzájuk hasonlók érdekei nem, így aztán a korona az alacsonyabb társadalmi helyzetű alattvalóival szövetkezett a mágnások szeparatista törekvései ellenében” – olvassuk egy III. Richárd angol király uralkodását vizsgáló monográfiában, és mindjárt felsejlik előttünk a nagybirtokos arisztokráciával szemben a köznemességre támaszkodó Mátyás király 143 Vö. William Stubbs: The Constitutional History of England in its Origin and Development. Vol. III. 2. kiadás. Oxford 1878.

144 Watts, J.: Henry VI

i. m. 16.

145 Ha csak a fentebb előszámlált tényezőket nézzük, a Birodalom esetében sem területi, sem igazgatási, sem jogi egységről nem lehet beszélni.

146 Joachim Whaley: Germany and the Holy Roman Empire.Vol. I. Oxford 2013. 25–39.; Len Scales: The Shaping of German Identity. Authority and Crisis, 1245–1414. Cambridge 2012. 53–97.