Századok – 2020
2020 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Monarchia vagy rendi állam? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről
MONARCHIA VAGY RENDI ÁLLAM? 162 mondani. Másodszor, és ez a legfontosabb, magyarázat nélkül hagyja azt a feltűnő jelenséget, hogy a királyi kézben lévő várak számának folyamatos csökkenése ellenére hogyan volt mégis lehetséges Mátyás elképesztően hatékony hatalomgyakorlása, és hogyan nem hullott darabjaira a magyar állam a Jagellók 36 esztendős uralma alatt (sem). Feltűnő ezzel szemben, hogy a „rendi anarchia” szinte egy csapásra erős királyi hatalomba váltott Mátyás trónra lépésével. Amint maga Engel írta, „a legjobb példa rá az adó kérdése. Már 1458-ban megesküdött [tudniillik Mátyás], hogy soha nem vet ki az országlakosokra és jobbágyaikra semmiféle »jogtalan adót« a kamara hasznán kívül, és később is újból és újból megfogadta ugyanezt. Ennek ellenére az adót rendszeresen kivettette, néha országgyűlés nélkül, a királyi tanács határozatából is”.106 Hogyan képzelhető el, hogy a király, aki a világi nagybirtokkal és a köznemességgel szemben nem „volt képes akaratát keresztülvinni”,107 már törvényes koronázása előtt sem tartotta be a saját maga által szentesített törvényeket, utána pedig „még kevesebbet kellett törődnie a rendek akaratával?”108 Hogyan tűrték ezt a nála vélelmezetten erősebb ellenfelei? És hogyan lehetséges, hogy a Mátyáshoz képest gyengekezűnek vélt II. Ulászló, miután elődjéhez hasonlóan megesküdött, hogy a továbbiakban nem veti ki a rendkívüli adót, a későbbiekben is évről évre kivetette azt,109 holott – ha csak a birtokviszonyokat nézzük – minden elődjéhez képest sokkal gyengébb volt a nagybirtokos arisztokráciánál? A problémával Engel is szembesült, és Mátyás kapcsán az alábbi választ adta: „A fejlődésnek ebben a stádiumában [tudniillik a „rendi állam” időszakában] a központi hatalom helyreállítása – vagy legalábbis valamiféle központi hatalom kialakítása – már csak rendkívüli méretű magánvagyonra támaszkodva képzelhető el. Tudjuk, hogy így született meg Mátyás királysága....”110 Az állítás, hogy Mátyás hatalomra lépését a Hunyadi család magánvagyona tette lehetővé, még csak részben sem igaz, és ez már 1984-ben is tudható volt. Hunyadi János közhatalmi funkciót gyakorolva, az ország kormányzójaként, majd főkapitányaként, a királyság rendes és rendkívüli jövedelmeinek haszonélvezőjeként fektette le azokat az alapokat, és alakította ki azokat a hatalmi struktúrákat, amelyek 1458-ban más megoldást, mint Hunyadi Mátyás trónra lépését, nem tettek lehetővé. A Hunyadiak magánvagyona Hunyadi János halála idején nem volt je lentősebb, mint a Garaiaké vagy az Újlakiaké, a néhai Cillei Ulrik határokon 106 Engel P.: Szent István birodalma i. m. 262. 107 Kubinyi A.: Mátyás kormányzata i. m. 7. 108 Engel P.: Szent István birodalma i. m. 262. 109 Neumann Tibor: Királyi hatalom és országgyűlés a Jagelló-kor elején. In: Rendiség és parlamenta rizmus Magyarországon. Bp. 2014. 51–52. 110 Engel P.: Vár és hatalom i. m. 189.
