Századok – 2020
2020 / 6. szám - VITA - Zsoldos Attila: Néhány kritikai megjegyzés az 1264–1265. évi belháború újrakeltezésének kísérletéhez
ZSOLDOS ATTILA 1339 csakhogy az oklevélben szereplő Bodor alnádor fia peterdi birtokosként tűnik fel 1293-ban (Budur filius Budur de Peturdy ), 53 így az oklevél hitelével szemben komoly érv nem hozható fel. Joggal gondolhatunk tehát arra, hogy a Béla királyt már elhunytként említő rész az átírás hibájából került a ma ismert szövegbe, s ehhez szükségtelen valamiféle motivációt keresni,54 az egyszerű tévedés éppen megteszi magyarázatként. Ez mindenesetre ésszerűbb feltételezés, mint az, hogy az oklevél valójában 1271 vagy 1272 februárjában kelt,55 mivel mindkét időpontban Mojs volt a nádor. 56 Nincs tehát olyan ok, mely megindokolhatná az oklevél figyelmen kívül hagyását. Annál is kevésbé, mert azok az oklevelek, amelyekkel Bácsatyai Dániel megkísérelte igazolni, hogy Kemény fia Lőrinc még 1267 májusának elején is országbíró volt,57 alkalmatlanok erre a célra. Az érvelése ezen pontján felhasznált 1267. május 8-ai királyi parancslevélben ugyanis IV. Béla valójában nem nevezi meg országbíráját,58 a pécsi káptalan 1267 októberében kiadott, a királyi parancslevelet is átíró oklevele59 viszont egy évekkel korábban megindult perfolyamot foglal össze, mely nem kezdődhetett 1263 júliusa előtt, mivel az a személy, akinek a meggyilkolása miatt folyt utóbb a per, akkor még életben volt.60 A perben végül IV. Béla döntött báróival: a gyilkos birtokait az áldozat fiainak ítélték. Ennek jóval 1265 októbere előtt kellett történnie, mert addigra már az a per is békés egyezséggel zárult, melyet az áldozat fiai a gyilkos egy olyan birtokáért folytattak, melyet időközben egy bizonyos személy nem szabályszerűen (non debito modo) vásárolt meg. 61 Megerősíti mindezt, hogy a pécsi káptalan 1267 októberében kiadott oklevelében valóban „most nádor és somogyi ispán, akkor országbíró” fordulattal említett Kemény fia Lőrinc mellett a perfolyam leírásakor ott találjuk alországbíráját, Simont is, akinek a tisztségviselése 1262 és 1264 között mutatható ki, s 1266-ban már utóda, Sebestyén volt az alországbíró.62 Sem IV. Béla 1267. május 8-ai parancslevele, sem a pécsi káptalan 1267. októberi oklevele nem bizonyítja tehát, hogy Kemény fia Lőrinc még 1267 májusának elején is országbíró lett volna. Rendelkezésünkre áll tehát legalább három, egymástól bizonyosan független oklevél, melyek bármelyike önmagában is megcáfolhatatlan bizonyságul szolgál arra, hogy IV. Béla és István ifjabb király belháborújára nem 1267-ben, hanem évekkel korábban került sor: Erzsébet ifjabb királyné Feketehalom ostromát említő 1265. évi oklevele, István ifjabb 53 1293. jan.: ÁÚO XII. 544. 54 Vö. ellenben Bácsatyai D . : IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje i. m. 1058. 55 Uo. 56 Zsoldos A. : Archontológia i. m. 20. 57 Bácsatyai D. : IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje i. m. 1058. 57. jegyz. 58 (1267.) máj. 8.: Hazai okmánytár I–VIII. Kiadja Nagy Imre – Paur Iván – Ráth Károly – Véghely Dezső. Győr–Bp. 1865–1891. (a továbbiakban: HO) VI. 145–146. 59 1267. okt.: CDCr V. 448–450. 60 1263. júl.: HO VI. 113. 61 1265. okt.: HO VI. 133–134. 62 Zsoldos A. : Archontológia i. m. 31.
