Századok – 2020

2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Bódy Zsombor: Az önmagára irányuló tekintet. Van-e jelenkortörténet, és ha nincs, mi az?

AZ ÖNMAGÁRA IRÁNYULó TEKINTET

1312

mindazok számáram, akik nem professzionális történészként érdeklődnek a múlt iránt. Olyan korszakokkal kapcsolatban, amelyeknek még élnek szemtanúi és amelyeknek kollektív emlékezete eleven, ez nem magától értetődő. Természetesen a jelenkortörténet birtokol egy elemzőképességet a mindennapi gondolkodással szemben.73

De az antropológia, szépirodalom, film, oknyomozó újságírás, kiállí

tások vagy akár színház stb. ugyanolyan kompetensek lehetnek a jelen bemutatásában, mint a történetírás. Irodalmi művek, mint Esterházy Harmonia Caelestis

e, vagy még inkább a Javított kiadás,

feltétlenül figyelemre méltó munkák a közel

múlt története iránt érdeklődők számára, még akkor is, ha műfajukat tekintve regények. De említhetnénk Nádas Péter Egy családregény vége

című könyvét is, vagy sok más újabb keletű munkát, amelyek a későbbiekben még hasonló jelentőségűvé válhatnak, mint a fent említett művek. A történeti regények visszatérése az utóbbi időben, akár a krimi formájában – gondoljunk itt Kondor Vilmos vagy Baráth Katalin történelmi regényeire, melyek mindig korabeli társadalmi, politikai összefüggéseket is tematizálnak, akár a nők helyzetének társadalmi változásaiig bezáróan – a jelenlegi kulturális tájkép lényegi elemének tűnik.

74

A múlt, jelen és a jövő dinamikájára épülő időszemlélet hiányában erősen úgy tűnhet, hogy a jelenkortörténet közelebb is áll a szépirodalomhoz, a filmhez vagy 73 Ma már történeti elemzés tárgya lehet egy sorozat történelemképe is, ami a public history produktumainak egyfajta másodfokú szakmai elemzését jelenti. Törő László Dávid

: Kísérlet a public history megszelidítésére. Klió 27. (2018) 4. sz. 92–97.

74 A magyar jelenkortörténeti regények egyik úttörője talán Závada Pál volt, az utóbbbi évtizedben azonban megsokasodtak a jelenkort, 20. századi történelemi eseményeket, korszakokat tematizáló regények. Ezek a ponyvától a lektűr különböző szintjein át a magas irodalomig, a krimitől a romantikus és kalandregényekig vagy éppen a családregényekig terjednek. A tematikus csomópontokat az első világháború és 1919–1920, a második világháború és következményei, illetve az 1956-os forradalom képezik, de a Kádár-rendszer életvilága és a rendszerváltás is rendelkezik már prózairodalmi reprezentációval. Valamennyi nagyobb elcsatolt táj története témájává vált már a regényirodalomnak – különösen Erdély emelkedik ki, az ilyen témájú regények száma szinte áttekinthetetlen, de a Délvidéknek és a Felvidéknek is megvannak a maga történelmi regényírói –, s a holokauszt is gyakran tematizálódik. Egyes konkrét pogromoknak vagy vidéki városok holokausztjának is megvan ma már a regénye, sőt arra is van kísérlet, hogy nyilasok nézőpontjából, de nem nyilas szellemben ábrázoljon regény 1944-es eseményeket. De van már regénye Péter Gábor életének vagy a kulákok sorsának is, épp úgy, mint a Kádár-kori III/III. tevékenységének. Csupán néhány, némiképp önkényesen kiválasztott példa – egyáltalán nem a teljesség igényével, viszont a színvonal szempontjából vegyesen – a jelenkori történelmet valamiképpen tematizáló regényekre az elmúlt tíz évből: Bereményi Géza:

Vadnai Bébi; Orczy Emma: Pimpernel Erdélyben; Sumonyi Zoltán:

Magyar Orlando; Zoltán Gábor:

Orgia; Kerékgyártó István:

A

rendszerváltó; Varga-Körtvélyes Zsuzsanna: A

Radnayak örökében; Cserhalmi Dániel: Csengőfrász; Kapa Mátyás:

Maradj magyarnak. Balassagyarmat regénye; Végel László: Balkáni szépség; Benedek István Gábor:

Miskolc, zsidó utca ’46; Vakulyan Norbert:

Vihar Erdélyben; Kováts Judit:

Elszakítva; Gáspár Klára: Székely vér; Flautner Lajos: A

sziklakórház végnapjai; Gál Vilmos: A

lengyel freskó; Wieland Ágnes: A

titkosügynök három esküvője; Ősi János:

Trianon noir; Benedek István Gábor:

Zsidó krémes; Horváth László Imre: A

Kicsi embere; Benczúr Csaba:

Hírös holokauszt; Kürti Kovács Sándor:

A

rab kulák; Schiff Júlia: Bogáncsos táj; Szűcs Teri: Deltai Haggada; Hajdú-Farkas Zoltán:

Csonkamagyar; Kanizsai Ferenc:

Ifjabb Sóti Pál. A

magyar történeti tárgyú youtube csatornák áttekintésére itt végképp nem nyílik terünk.