Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Bódy Zsombor: Az önmagára irányuló tekintet. Van-e jelenkortörténet, és ha nincs, mi az?
BóDY ZSOMBOR 1295 államokban.8 A professzionális történészek emlékezeti piaccal szemben megfogalmazott gyakori panaszaiban tükröződik az a tény, hogy a jelenkortörténet-írás valamiképpen gyengének tűnik az emlékezet különböző formáival és a történelem nem tudományos igényű megjelenítéseivel szemben. E piacon kimeríthetetlennek látszik mind a kínálat, mind a kereslet, és nem csak a közép-kelet-európai társadalmakban. Amíg a professzionális jelenkortörténettel szemben Közép-Kelet-Európában a politikai, addig Nyugat-Európában a gazdasági kihívások és csábítások tűntek veszélyesebbnek – legalábbis a legutóbbi időkig.9 A professzionális jelenkortörténet itt is, ott is gyakran mintha elveszne a történeti emlékezet és a populáris történelem termékeinek piaci kereslet és/vagy politika által vezérelt áradatában.10 A történészek munkái nem ritkán szürkének és hatástalannak bizonyulnak az amatőr történeti munkák, történelemmel foglalkozó televízió-adások, magazinok, blogok és youtube csatornák, a hagyományőrző egyesületek és mozgalmak, valamint az állam vagy a pártok által irányított emlékezetpolitikai aktusok, továbbá a történeti turizmus keretében rendezett fesztiválok és események tömkelegével szemben. A szakmunkák nyilvánvalóan sokkal kisebb közönséget érnek el.11 Miért olyan gyenge a történetírás – és különösen a professzioná lis jelenkortörténet – hangja a közelmúlt tanulmányozásának és ábrázolásának polifóniájában? Azt feltételezem, hogy két, egymással összefüggő ok áll a jelenkortörténet-írás pozíciójának gyengesége, pontosabban inkább tekintélyhiánya mögött. Az egyik külső (kulturális, piaci, politikai) körülményekben gyökerezik. Ezek különösen erős kihívást jelentenek a jelenkortörténet számára Közép-Kelet-Európában.12 Tudományszociológiai elemzésre itt nem vállalkozhatom, de elhatárolását illetően.] Alexander Nützenadel – Wolfgang Schieder: Einleitende Überlegungen. In: Zeit geschichte als Problem i. m. 8. 8 Past for the Eyes. East Eurpean Representations of Communism in Cinema and Museums after 1989. Eds. Péter Apor – Oksana Sarkisova. Bp. 2008. 9 Gérard Noiriel panaszai szerint egyes jelenkortörténészek vagy akár egész kutatóintézetek nagyvállalatok megbízásából kutatják cégek történetét, s az eredményeket azután a cégvezetés a marketingben, és a lojalitás megteremtését célzó belső tréningeken használja fel. Gérard Noiriel: A történetírás „válsága”. Bp. 2001. Lásd még Vergangenheitsbewirtschaftung. Public History zwischen Wirtschaft und Wissenschaft. Hrsg. Christoph Kühberger – Andreas Pudlat. Innsbruck 2012. 10 Barbara Korte – Sylvia Paletschek: Popular History Now and Then. An Introduction. In: Popular History Now and Then. International Perspectives. Eds. Barbara Korte – Sylvia Palatschek. Bielefeld 2012. 7– 11. 11 Ez a tény indít sok történészt arra, hogy szerencsét próbáljon a történelem iránti igény által teremtett piacon. Lásd Wolfgang Hardtwig – Alexander Schug: History sells! Angewandte Geschichte als Wissen schaft und Markt. Stuttgart 2009. 12 A professzionális történetírást ért külső kihívások, pontosabban a rájuk adandó válaszok kialakítása olyan elméleti kérdéseket vetnek fel, mint az emlékezet helye és szerepe a kortárs történetírásban, a tanúságtétel súlya más típusú történeti forrásokkal szemben, továbbá, hogy a tudományos történetírás mennyiben nem-emlékezet, és hogy az új média mennyiben változtatta meg az erőviszonyokat a tudományos történetírás és a magukat emlékezetként definiáló múltábrázolások között. Lásd Mémoire,
