Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KANYARODÁS KELETRE, NYITÁS NYUGATRA: PACH ZSIGMOND PÁL PÁLYAFORDULÁSA 1282 megjelent alapvető tanulmányára (volt, ahol hiányérzetének is hangot adott). 102 Pachhal szemben viszont erőteljes kritikát fogalmazott meg: „A valóságos helyzetről már célkitűzéseinél és témaválasztásánál fogva is egyoldalúbb képet ad Pach Zs. P. munkája. Itt a nagy számban felsorakoztatott adatok valamennyien élesen és harcosan kívánják támogatni a magyarországi allodizáció folytonos előretöréséről és a parasztság kegyetlen kisajátításáról szóló előadást és élesen cáfolni a XVI–XVII. század fordulóján végbement visszaeséséről szóló korábbi állításokat.”103 Maksay tanulmányának esszenciája kijutott a mértékadó nemzetközi színtérre is, ugyanis megjelent a Vierteljahrschrift hasábjain, és a fenti kritikát szin te szó szerint rekapitulálta.104 Pach hagyatékában fennmaradtak Maksay német nyelvű cikkéről készült jegyzetei, amelyek azonban épp közvetlenül az ominózus megjegyzés előtti oldalnál megszakadnak.105 Maksay ebben az időszakban rende zett sajtó alá egy hatalmas dokumentumkötetet Urbáriumok a XVI–XVII. században címmel, amelynek két lektora Pach és Szabó István volt. 106 Szabó a lektori vé leményében sokallta az engedményeket, s a lektorálással kapcsolatos levelezésben ennek hangot is adott.107 Pach is komoly munkát fektetett a lektorálásba (1958. június), olyannyira, hogy még a Bevezetés ellenőrző lektorálását sem mulasztotta el (1959. január). 108 102 Maksay F.: Parasztság i. m. 7., 9., 32., 38. Domanovszky Sándor: Zur Geschichte der Gutsherrschaft in Ungarn. In: Wirtschaft und Kultur. Festschrift zum 70. Geburtstag von Alfons Dopsch. Baden bei Wien–Leipzig 441–469. Az eredeti magyar fogalmazvány (szerkesztői utószóval) megjelent Domanovszky Sándor: A Gutsherrschaft történetéhez Magyarországon. [Az alapszöveg] Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv 2019. Uradalom – Vállalat. Bp. 2019. 7–29. 103 Maksay F.: Parasztság i. m. 31. 3. jegyz. 104 Maksay Ferenc: Gutswirtschaft und Bauernlegen in Ungarn im 16. Jahrhundert. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 45. (1958) 1. sz. 37–61. Az idézet: „Das Buch von Zs. P. Pach, ein Produkt der Geschichtsschreibung der letzten Jahre [...] zeigt ein viel einseitigeres Bild, das Bereits durch die Zielsetzung des Werkes bestimmt wird [...]” Uo. 48. A német tanulmány kéziratos szövegét Maksay még 1956 végén küldte meg Szabó Istvánnak, aki elismerően szólt eredményeiről, de fenntartotta korábbi véleményét, miszerint „a Bauernlegen nem volt jellemző Magyarországra, különösen nem a szó igazi értelmében, de nemigen még kiterjesztő, sőt esetleg erőltetetten kiterjesztő fogalom magyarázata esetében sem.” Az 1957. január 5-én kelt levelet közölte Erős Vilmos: Harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Bp. 2003. 347–349. 105 BCEL 226/b 14. d. 106 Urbáriumok XVI–XVII. század. Szerk., bev. Maksay Ferenc. Munkatársak: Felhő Ibolya – W. Bereczky Nóra – T. Polonyi Nóra. (Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 7.) Bp. 1959. 107 A lektori véleménynek főképp általános megállapításait lásd Erős Vilmos: Harmadik út i. m. 356– 358., 360–361. 108 Pach Zsigmond Pál: Tudományos munka főbb pontjai 1954 nyara óta. 1959. dec. 31. BCEL 226/b. 1. d. A többszörös lektorálás után is ezt találjuk a bevezető szövegében: „A magyar történetkutatók, miután ezt a tényt még az 1930-as években megállapították, csakhamar keresni kezdték a magyar fejlődés helyi sajátosságait, a fenti típustól eltérő jegyeit is. Utaltak a török háborúk és az európai agrárkrízis gátló hatására, s úgy vélték, hogy a magyar majorsági fejlődés ezek hatására a XVII. században megtorpant vagy éppen hanyatlott, félúton megállt, s hogy az ország uradalmait nem lehet »termelő« üzemeknek tekinteni, amikor a bennük működő majorság és az urasági föld kevés, amikor
