Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KÖVÉR GYÖRGY 1267 igyekezzem megismerni a materialista történeti szemléletet és a dialektikus mód szert.”45 [Kiemelések tőlem – K. Gy.] Csatoltan küldött egy kéziratot, amely leginkább Molnár szemléletét próbálja alkalmazni a középiskolai tanítás/előadás céljaira.46 Hogy Molnár Erik mit válaszolt, nem tudjuk, mint ahogy azt is csak elképzelhetjük, milyen lehetett szembesülnie azzal, hogy egy fiatalember az ő sematikus materializmusát megpróbálja szisztematizálni, már-már kínos precizitással alkalmazni a történelemre. A levélből tehát arra következtethetünk, hogy Pach az 1945 nyarán tartott tanári továbbképzés hatására vette meg Molnár művét, s ez indította el, hogy újragondolja az általa tanított történelmi ismeretanyagot. A visszaemlékezések homályosan elnyújtott kronológiájával szemben tehát ez a folyamat legfeljebb 1945 őszén ölthetett komolyabb mértéket. 1946 nyarán mindenesetre újabb levélben fordult Molnár Erikhez és egy közlésre szánt írást is mellékelt. „Engedje meg, hogy – mielőtt rövid időre elutazom Budapestről – soraimmal ismét felkeressem s »A materialista fejlődésfokozatok alkalmazásának kérdéséhez« című kis cikkemet tisztelettel átnyújtsam. A cikk a Társadalmi Szemle számára íródott, s tárgyánál fogva – azt hiszem – alkalmas a közzétételre. Hogy tartalmának alapján az-e, annak megbírálását Miniszter Úrtól várom. Pozitív ítélet esetén nagyon kérem ezirányú szíves támogatását.”47 A fennmaradt csatolt példányon megtalálhatók Molnár Erik széljegyzetei. Az öt lapos dolgozat apropója valójában az akkor szociáldemokrata Tolnai György könyve volt. Mint Pach írta: „nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett, hogy materialista gazdaságtörténész egy alapvetően lényeges korszakkategóriának a magyar fejlődésre alkalmazásakor nem évtizednyi, hanem több évszázadnyi mértékben téved s így a magyar fejlődésnek a legjelentékenyebb részét helytelenül 45 Pach Zsigmond Pál Molnár Erikhez. Bp., 1946. jan. 22. MTA KIK Kézirattár Ms 4357/756 Az átképző tanfolyamra 1945. aug. 16–30. között a Pázmány Péter Tudományegyetemen került sor mintegy 300 fő részvételével. Molnár Erik előadása egyáltalán nem váltott ki osztatlan elismerést. A kritikákra elég rosszul reagált, amikor ezt mondta: „miniszterré vedlett, s lecsapott a reakcióra”. blp. Négyszemközt az átképző tanfolyammal. Köznevelés, 1945. szept. 1. 6–8. Különösen kiverte a biztosítékot a Szabadság lapnak adott nyilatkozata (amelyben a továbbképzés záróbeszédét idézte): „kinek-kinek módjában áll egyénileg eldöntenie, alkalmasnak érzi-e magát, hogy az új idők követelményeinek megfelelően oktassa tovább az ifjúságot. Erre senkit sem kényszerítünk, de a tanárságnak tudomásul kell vennie, hogy a jövőben a magyar iskolákban csak demokratikus szellemű történeti oktatás folyhat.” [Kiemelés az eredetiben] A magyar iskolákban csak demokratikus szellemű történeti oktatás folyhat. Szabadság, 1945. augusztus 23. 2. 46 A csatolt szöveg is fennmaradt Molnár Erik hagyatékában (A magyar történelmi fejlődés alapjai. 23 fol.), de ehhez Molnár, aki ekkor népjóléti miniszter volt, nem fűzött lapszéli megjegyzéseket. 47 Pach Zsigmond Pál Molnár Erikhez. Bp., 1946. júl. 22. MTA KIK Kézirattár Ms 4357/758. A cikk apropóját a csatolt cikk alcíme rejti, lásd Néhány megjegyzés Tolnai György: A magyar kapitalizmus története című könyve kapcsán. Tolnai könyvének egyébként alcíme is volt: Kilenc évszázad a feudalizmus árnyékában. Bp. 1946. Az előszóban a szerző közölte: „Ez a könyv a »Magyar kapitalizmus történeté«-nek – amelyet a háború éveiben írtam és amely azokban az esztendőkben nyilvánosságot nem kaphatott – első részét nyújtja.” Uo. 9.
