Századok – 2020

2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása

KANYARODÁS KELETRE, NYITÁS NYUGATRA: PACH ZSIGMOND PÁL PÁLYAFORDULÁSA 1264

működtetett bányatársulat konkurenciáját. Különösen kiélesedett a vita az uradalmi erdők használatáról, miután a földesúrnak saját parádi üveggyárát is el kellett látnia fával.35

Ugyanakkor fontos szempont, hogy az Orczy-uradalom nagyjából 1820-ig „az üveghuta, a fürdő és a gazdaság egyéb bevételeiből még [...] fedezni tudta” a timsógyártás veszteségeit. Végül, amikor 1824 végén az Orczyk és Grassalkovichok közötti bérleti viszony lejárt, a timsógyár sorsa is megpecsételődött.

36 Összességében megállapíthatjuk, hogy Pach tanári szakdolgozata illeszkedett a Domanovszky-iskola hagyományaihoz, jól körülhatárolt forrásokon alapuló gondos munka volt, ám ahhoz, hogy kiváló doktori disszertáció lehessen belőle, még jelentős munkát kellett belefektetnie. S a jövőre tekintettel megjegyezzük, hogy mindenekelőtt a Grundherrschaft–Gutsherrschaft problematika keleteurópai kontextusát lett volna érdemes felvázolni, amelynek még szakirodalmi utalás formájában sem volt nyoma a dolgozatban.

37

A diploma megszerzése után Pach abba a gimnáziumba ment vissza tanítani, amelynek maga is növendéke volt. Hogy ebben az időszakban milyen kapcsolatot ápolt Domanovszkyval, azt nem tudjuk, csak viszonyuk háború utáni időszakáról tájékoztat a professzor 70. születésnapjára küldött köszöntő levél: „Csak utólag érte

sültem arról az ünnepségről, amelyet Professzor úr jubileuma alkalmából tanítványai és tisztelői tartottak. Így engedje meg, Professzor úr, hogy ezúton fejezzem ki őszinte jókívánságaimat és azt a hálás tiszteletemet, amely Professzor úrhoz mindig fűzött és fűzni fog. Kívánom, hogy még sok történész-generációt neveljen fel igazi tudásra és a tudomány szeretetére.”

38

Enyhe megbántottságot érzünk a hangvételben amiatt, hogy csak utólag szerzett tudomást a köszöntésről, kifejezi mindenkori tiszteletét, de a gratuláló többségtől eltérően nem „tanítványi tisztelettel”, csak „mély tisztelettel” zárja levelét. Az ünneplésről tudnunk kell, hogy a tanítványok a feltűnést kerülve igyekeztek az alkalmat megszervezni, így például a konfliktusokat elkerülendő Mályuszt meghívták ugyan, de Hajnal István dékán barátilag azt tanácsolta neki, hogy valamilyen ürügyet találva ne menjen el.39

Mályuszt tehát invitálták, de nem volt kívánatos az odamenetele, Pachot viszont meg sem hívták.

35 Soós Imre – Szőkefalvi-Nagy Zoltán:

Az

első magyarországi „timsógyár”. Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei V. (1967) 371–403. Az egri társulat és az uradalom erdejének fájáról szóló vita Pach szakdolgozatában is terítékre kerül. Pach Zs. P.:

Orczy birtokok

i. m. 38.

36 Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon. Archivum 16. (2004) 5–45. A

debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyvének adatai. Uo. 20–22. 37 Elegendő ebből a szempontból legalább Wellmann Imrének a Domanovszky-emlékkönyvben megjelent programadó tanulmányára utalnunk, lásd Wellmann Imre:

Mezőgazdaságtörténetünk új útjai. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére, 1937 május 27. Bp. 1937. 664–714.

38 Pach Zsigmond Pál Domanovszky Sándorhoz, 1947. jún. 4. MTA KIK Kézirattár Ms 4526/500 39 „Domanovszky 70. éves születésnapjára volt tanítványai egy igen szerény és csendes összejövetelt rendeznek. Nagy gondom, miként lehetne professzorságát egy évre meghosszabbítani, – most, amikor