Századok – 2020

2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása

KÖVÉR GYÖRGY 1265 A marxista indoktrináció tanösvényein A következő nagy életpályakérdés: az 1948-ban teljesen új témában benyújtott disszertáció mennyit őrzött meg a Domanovszky-iskolából hozott szakmai örök­ségből? Milyen hatások révén jutott el Pach oda, hogy a marxista történetírás arzenáljával felszerelkezve immár ne Domanovszkynál szerezzen doktori titulust? A szikár életrajzi tényeket csak felsorolva Pach diploma utáni pályaszaka­szából: 1943-tól 1948-ig előbb óraadó, majd rendes tanár volt a pesti izraelita fiú gimnáziumban. Szerencsésen túlélte az 1944 márciusától októberig ukrán területre vezényelt második munkaszolgálatos időszakot. Megszökött, majd ha­zatérése után belépett az MKP-be, valamint megnősült. Ha a publikációkat néz­zük, 1946-ban megjelent néhány statisztikai dolgozata a magyarországi zsidóság veszteségeiről.40 Ám 1947-ig nem közölt gazdaságtörténeti írást. Az 1947-es év termése a dolgozók középiskolája számára N. Kiss Istvánnal mint társszerzővel közösen jegyzett, Gazdaságtörténet című tankönyv, amely az őskommunizmus ­tól a barbár feudalizmuson át a civilizált feudalizmusig tekintette át a gazdasági fejlődést.41 Ehhez képest némileg váratlannak tűnhet az a Társadalmi Szemlé ben 1948 februárjában megjelent írás, amelynek címe azonos az ugyanabban az évben megvédett doktori értekezésével. A történtek értelmezése szempontjából mindenképpen említést érdemel, hogy Pach önéletrajzi elbeszéléseiben a Domanovszky-iskola mellett felbukkan szociali­zációjában egy másik szál: a marxizmussal, tágabban a „progresszív gondolattal” való megismerkedés emlékezete. 60. születésnapja alkalmából a választ előre an­ticipáló kérdésre a Népszabadság ban így reagált: „A marxizmussal először az úgy­nevezett Schönstein-füzetekből ismerkedtem; nagy hatással volt rám Engelsnek éppen Ortutay a miniszter. Éppen ezért nem akarunk tüntetés szerű ünneplést rendezni, ne ébredjen gyanú, hogy vezérszerepet szánunk újra neki. Téged is meghívunk, – de épp a fenti körülményre tekin­tettel úgy gondolnám, ne jőjj el, hanem valami ürüggyel mentsd ki magadat.” Hajnal István Mályusz Elemérhez, 1947. máj. 21. MTA KIK Kézirattár Ms 6400/305. Mályusz egyébként, szintén mélyen megbántódva, hogy nem kívánatos személy az ünneplésen, szép köszöntő levélben fejezte ki feleségével együtt tanítványi tiszteletét: „Bár a körülmények kedvezőtlen találkozása lehetetlenné teszi, hogy sze­mélyesen kifejezésre juttassuk szerencsekívánatainkat, lélekben feleségemmel együtt ott leszünk azok sorában, akik szombaton fel fognak keresni, hogy hálájukat, szeretetüket és ragaszkodásukat tolmácsol­ják. Kedves kötelesség megköszönnünk újólag is azt a sok jót, amelyben bennünket részesítettél, engem pontosan három évtizeden keresztül. 1917 óta, amikor első szemináriumi dolgozatomat bemutattam. A professzor és hallgatója, tanítványa közös munkájának sok-sok epizódja mindmegannyi kedves em­lék, amelyek valamikor tettvágyat ébresztettek, ma pedig megnyugvást jelentenek, visszaemlékezve re­ájuk.” Mályusz Elemér Domanovszky Sándorhoz, 1947. máj. 29. MTA KIK Kézirattár Ms 4526/270 40 Pach Zsigmond Pál: A magyarországi zsidóság mai statisztikájának szembetűnő jelenségei. Mara­dék-zsidóság. A Budai Izraelita Aggok és Árvák Menházegyesületének évkönyve, H. é. n. [1946] 22–32. 41 P. Zsigmond Pál (sic!) – N. Kiss István: Gazdaságtörténet I. Bp. 1947. (2. kiadás 1948.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom