Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Keller Márkus: Idősek lakhatása. Az Öregek Háza a budafoki kísérleti lakótelepen
IDŐSEK LAKHATÁSA 1238 60 év alattiak által használt lakásoknak csak 29,6 és 15,6%-ánál figyelhető meg. Az adatokat különböző településtípusok szerint elemezve elmondható, hogy a 60 évnél idősebb népesség Budapesten, a városokban és a községekben is lényegesen gyengébb komfortfokozatú lakásokban élt, mint a fiatalabb nemzedékek. 23 Szintén az életminőséget rontja és az önálló életvitel lehetőségét nehezíti, (még akkor is, ha a különbségek csak néhány százalékra tehetőek), hogy az öregek lakásai nagyobb arányban voltak távol az élelmiszerboltoktól, a gyógyszertáraktól és a tömegközlekedési eszközöktől, mint a 60 évnél fiatalabbak lakásai.24 Az idősek lakhatási gondjait tovább tetézte, hogy a rosszabb minőségű, előnytelen helyen lévő lakások fenntartásának a költségeit nagyrészt maguknak kellett viselniük. Következménye volt ez annak, hogy a különböző kutatások szerint a 60 évnél idősebbek nagy része a lakásának tulajdonosa vagy a tulajdonos családtagja volt, és csak kis részük élt (állami vagy tanácsi) bérlakásban. 25 Az idősek problémája a tudományos diskurzusban A statisztikai adatok ismeretében az idősek és a társadalom öregedésének a problémája már az 1950-es évek közepétől világossá vált a magyar tudományosság számára. Ebben a kezdeti időszakban elsősorban a demográfia felől közelítettek a kérdéshez. Az 1950-es évek második felében jellemzően az idősek számarányának növekedéséből fakadó gazdasági terhekre hívták fel a figyelmet.26 A kilépést ebből a szemléletmódból és az öregek csoportjának részletesebb, alaposabb leírását az Andorka Rudolf, Cseh-Szombathy László és Szabady Egon fémjelezte kutatások hozták magukkal 1963 és 1965 között,27 a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megbízásából. Ezek voltak az első olyan szisztematikus vizsgálatok, melyek az idősek helyzetének felmérését célozták. Az általános tendenciák mellett elsősorban a nyugdíjasok kultúra-fogyasztására, anyagi helyzetére, családon belüli pozíciójára kérdezett rá a vizsgálat, és egyik fontos tanulsága a nyugdíjasok körében tapasztalható változatosság, sokszínűség volt. 23 Uo. 131., 134–135. 24 Uo. 139. 25 Az öregek helyzete és problémái. Statisztikai időszaki közlemények 249. Bp. 1972. 220.; Ernst G.: Az öregkorú népesség lakáshelyzete i. m. 145–146. 26 Acsády György: A népesség öregedése. Statisztikai Szemle 33. (1955) 879–899.; Az öregedés. Szerk. Acsády György. Bp. 1957. 27 A nyugdíjasok helyzete. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Csoport Közleményei 2. Bp. 1963.; Dr. Szabady E .: Az öregedés gazdasági és társadalmi következményei Magyarországon. i. m. 1055–1062.; Cseh-Szombathy L.: A nyugdíjasok helyzete és problémái i. m. 88–103.; Andorka R. – Cseh-Szombathy L. : Budapesti nyugdíjasok i. m. 675–700.
