Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Baráth Katalin: Nép, nemzet, futball. Az „angol játék” globalizációjának kezdetei
NÉP, NEMZET, FUTBALL 1222 biztató ez a jelenség. Még a M. T. K. győzelmének az árán is jobb szerettük volna, ha Lane játéka beleolvad a nagy közbe. De nem így volt, s a F. T. K.-nak, mint megvert csapatnak, kellett elhagynia a pályát.” 43 Az MTK egy másik kiváló angol szerzeményéről, J. R. Owenről a hazai futballtörténet „Lex Owen”-ként elhíresült jogszabályát nevezték el. A határozatot az MTK riválisai – élükön a sorozatos bajnoki címeit leginkább, és mint hamarosan kiderült, okkal az MTK-tól veszélyeztetve érző Fradival – vitték keresztül az MLSZ-ben (1913). A 1926-ig érvényes Lex Owen szerint külföldi játékost csak akkor igazolhatott magyar klub, ha az illető előzőleg legalább egy évet Magyarországon töltött.44 Az élesedő konkurenciaharcon túl ez az intézkedés arról is tanúskodik, hogy a magyar futballvilág az első világháború előestéjére maga mögött hagyta azt az időszakot, amikor az okulás és fejlődés kedvéért készségesen tűrte az angol csapatoktól elszenvedett megalázó vereségeket. A magyar labdarúgás aktorai már nem feltétlenül akartak tanulni Lane vagy Owen játékából, főleg, ha az a saját eredményeiket-érdekeiket veszélyeztette vagy csillogásukat halványította. Idegen sport – magyar fogadtatás Az angol játék nem mindenütt érkezett olyan üres tömegsport-színtérre, mint Magyarországon. Német nyelvterületen például a Turnen (azaz a gimnasztikus torna, amelynek itthon is akadtak művelői), szláv vidékeken pedig (beleértve Cseh- és Horvátországot is) a Sokol-mozgalom uralta a testkultúra diskurzusát. Mindkettő deklaráltan nemzetépítő funkciókat is hordozott. Habár a torna és az atlétika gyökeret eresztett a 19. századi Magyarországon is, a kifejezetten nemzeti érdekű testedző egyletek itt hiányoztak, és a Sokol-mozgalmak előretörésével ez a hiány keltett is némi aggodalmat. „Mi is csináltunk Magyarországon tornaegyesületeket és szövetségeket. De az a sajátságos tragikum ért bennünket, hogy nálunk a tornaegyesületekben nem a magyar nemzeti vonásokat domborítottuk ki, hanem – németből másolván ezt az intézményünket is – a német tornarendszert hoztuk be Magyarországra, s ezáltal a német szellemet terjesztettük. Évtizedekig kellett harcolnunk, amíg a mi tornaegyesületeinkből és tornaoktatásunkból ezt a német szellemet csak részben is kiirtottuk. És az eszköz, amivel ezt a harcot vívtuk, nem a magyar szellem és a magyar szellemű tornaoktatás volt, hanem tulajdonképen az angol athletika és sport. Tehát mi még a német szellem ellen sem a magyar géniusszal, hanem más idegen példákkal kell hogy küzdjünk” – panaszolta Magyar Sokol című 43 Budapesti Hirlap, 1912. április 2. 16. 44 A szabályt minősíthetjük akár a már említett Bosman-ítélet korai ellenpárjának is.
