Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Baráth Katalin: Nép, nemzet, futball. Az „angol játék” globalizációjának kezdetei
BARÁTH KATALIN 1223 vezércikkében a névtelen tollnok. 45 Jeremiádjából kifelejtette a szintén angol lab darúgást, amely már ekkor is népszerűbb volt, mint a torna és az atlétika együttvéve. Testedzésként talán nem vették komolyan játékos jellege miatt, viszont a nemzetépítés tartalmait nemcsak közösségteremtő erejű, társadalmi-nemzeti csoportok valós küzdelmét szimbolikus térbe könnyen transzponáló jellege okán vehette magára, hanem azért is, mert nem akadt más sportmozgalom, amelyik ezeket – a Turnennel és a Sokollal versengve – képviselte volna. 46 A futball nemzetépítő képessége eleinte nem bizonyult mindenki számára nyilvánvalónak. Csekély ellenzéke éppen a játék angol szellemre szabottságát, a magyarok természetétől idegen, ezért veszélyes mivoltát hangoztatta. „[G]yermekeinknek meg nem felelő veszélyes játék a lapdarugás, mely – meglehet, hogy a hidegvérű angolok temperamentumának felelevenítéséhez alkalmas eszköznek bizonyult, – de semmikép sem alkalmas arra, hogy elevenebb és hevesebb vérmérsékletű magyar gyermekeink szórakoztatására egészségük és épségük komoly veszélyeztetése nélkül szolgáljon.”47 Az aggodalmaskodók azonban a futball vonzerejének titkát is fölismerték: „Fájdalommal kell beismernünk, hogy ez idegen játéknak főelőnye éppen versenyszerűségében rejlik, miben a mi játékaink éppen gyengék. Gondolkozni kellene, a kótyából, kifutóból mint lehetne érdekesebb versenyszerű játékot csinálni, mert csak így vehetnék fel a versenyt a rugdalóval s a hajítólabdával.”48 E vélekedé sekből az is kitűnik, hogy kezdetektől fogva törekedtek a játék nevének, sőt teljes szókincsének magyarosítására.49 A csatár/csatázó, födözet, hátvéd, kapuvédő alapter minusok már a futball megjelenésével egyidőben rendelkezésre álltak, csökkentve az idegenségérzetet. A „goal” szinte az egyetlen, amire a mai napig nem sikerült tartós magyar változatot találni, és ez valószínűleg már így is marad, minekutána hajdan előszeretettel használt megfelelője, a „dugó” is kikopott a nyelvből. Arra, hogy ez az idegen játék a nemzetépítést is segítheti, a média akkor ébredt rá villámcsapásszerűen, amikor 1899-ben – két évvel az első magyar–osztrák 45 Pesti Hirlap, 1908. szeptember 10. 1–2. 46 A Turnenről és más, a modern sportok brit hegemóniájának ellenálló mozgalmakról lásd Markovits, A. S. – Rensmann, L.: Gaming the World i. m. 57–62.; Guttmann, A.: Games and Empires i. m. 141–168. 47 Del Medico Ágoston felszólalása a fővárosi közgyűlésben. Fővárosi Közlöny 11. (1900) 770. 48 Egy vidéki tanár „Játsszuk-e az iskolában a rugdalót?” címmel közzétett aggodalmai. Herkules, 1899. október 14. 1. 49 Felméri Lajos angol játékokról szóló leírásában (kolozsvári Ellenzék, 1881. május 2. 1.) jó másfél évtizeddel az első hivatalosként nyilvántartott hazai mérkőzés (1897) előtt „kirugó labdának” fordította a futballt, s azonnal rá is tapintott erényeire: „Egyik érdeme, hogy nem kell hozzá költséges felszerelés, sem igen sok idő, sem ún. tapsoló közönség, mely utóbbi a cricketnek mintegy udvarzatát teszi; másik érdeme, hogy a legnagyobb mértékben fejleszti az életben leghasznosabb szellemi-erkölcsi tulajdonságokat: a bátorságot, hidegvérűséget és lélekjelenlétet. Sokkal több fejbeli munka jár vele, mint első tekintetre látszik.”
