Századok – 2020

2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Baráth Katalin: Nép, nemzet, futball. Az „angol játék” globalizációjának kezdetei

NÉP, NEMZET, FUTBALL 1218 Összefoglalásképpen kijelenthetjük, hogy a labdarúgósport, amely gyors el­terjedését mindenekelőtt egyszerűségének és kisigényűségének köszönhette, a társadalmi változásoknak egyszerre volt elviselője és elősegítője. Az osztály­identitás azonban a futballszférában „életre galvanizált” identitásoknak csupán az egyike, hiszen a játék a lokális és nemzeti identitásokat szintén mozgósította. A 20–21. századi globalizáció ugyan átírhatta ez utóbbi azonosulások jelentősé­gét, ám ha úgy véljük, meg is semmisítette, elég egy Real Madrid–Barcelona, Liverpool–Everton, Újpest–Ferencváros összecsapásra gondolnunk, vagy épp egy brazil–argentin, ír–északír, magyar–román válogatott mérkőzésre, hogy vélemé­nyünk megváltozzék. 30 Kultúrimperialisták Pesten: angol közreműködés a futball honosításában Az átfogó társadalomtörténeti tanulmányok (egyelőre) hiányoznak a magyar fut­balltörténet palettájáról. Ismereteink alapján mégis feltételezhetjük, hogy a vo­natkozó brit narratíva hellyel-közzel nálunk is érvényesíthető, legalábbis ami a premodern korszakból a modernbe való átmenetet illeti. Az „angol játék” híre és gyakorlata a 19. század utolsó két évtizedében terjedt el, elsősorban Budapesten, azaz modernizálódó urbánus környezetben. Átvételében a már dolgozó vagy le­endő diplomás középosztály (magán- és közhivatalnokok, tanárok, mérnökök, a közép- és a felsőoktatás diákjai)31 kiemelt szerepet játszhatott, legalábbis erre en ­ged következtetni az ismert foglalkozású játékosok köre. Nem állíthatjuk, hogy azonban fokozottan „oligarchizálódik”, és jó néhány csapata egy-egy pénzügyi mogul személyes port­fóliójának nem titkolt ékessége. Egy 2019-es lista szerint az angol csúcsliga tulajdonosai közt akad egyiptomi, thai, iráni, kínai, de számos amerikai is. A leggazdagabbak: 1. Manszúr sejk, Egyesült Arab Emírségek (Manchester City, vagyona 30 milliárd dollár) 2. Roman Abramovics, Oroszország (Chel­sea FC, 12,4 milliárd dollár) 3. Stan Kroenke, Egyesült Államok (Arsenal FC, 8,7 milliárd dollár). Bar ­naby Lane: The 12 richest billionaire Premier League club owners, and how they made their fortune. Business Insider, 2019. augusztus 17. (www.businessinsider.com, letöltés 2020. aug. 15.). 30 A tévés nézettségi adatok sem támasztják alá, hogy a globalizációval a nemzetalapon szerveződő versenyeknek bealkonyult volna. Míg a Bajnokok Ligája 2015-ös döntőjét (Barcelona–Juventus) 180 millióan szurkolták végig, az egy esztendővel korábbi vb-döntő (Németország–Argentína) nem keve­sebb mint 695 milliós nézettséggel büszkélkedhetett. Lásd Seth Vertelney: Media Microscope: Super Bowl owns American TV, but soccer conquers the globe. (www.goal.com, letöltés 2020. aug. 15.). 31 Az 1890-es évek elejétől a budapesti iskolák évkönyveiben (az Ilona utcai főgimnáziumhoz tarto­zó Ferenc József Nevelőintézet, Barcsay utcai állami gimnázium, Markó utcai katolikus gimnázium, Lónyay utcai református főgimnázium) egyre-másra bukkantak föl különböző magyar elnevezésű „fut­ballgyanús” testgyakorlatok. Lásd Zeidler Miklós: Angol hatások a magyar sport kezdeteire. In: Uő: A labdaháztól a Népstadionig. Sportélet Pesten és Budán a 18–20. században. Pozsony 2012. 93–94. Valószínű, hogy a játékot külföldi (például Csehország, Svájc) tanulmányaik során, akár közvetlenül angoloktól elsajátító futballimportőrökkel együtt ebből a gimnazista gárdából került ki az egyesületbe igazoló hazai futballamatőrök első generációjának jelentős része.

Next

/
Oldalképek
Tartalom