Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Baráth Katalin: Nép, nemzet, futball. Az „angol játék” globalizációjának kezdetei
BARÁTH KATALIN 1219 az első labdarúgók társadalmi státusza hasonló volt az etoni, oxbridge-i alapítókéhoz, de a hazai urbanizáció színvonalán ők mégiscsak valamiféle elitet képeztek. Mindenesetre állásuk mellett, amely biztos megélhetést, fizikailag nem kimerítő elfoglaltságot és fix munkaidőt garantált számukra, még jutott idejük, kedvük sportolni is, és ez nem volt akkoriban általános adottság.32 Ami a közön ség tagjait illeti, társadalmi hovatartozásukról kevés adat áll rendelkezésre. Mégis feltehető, hogy a szurkolói rétegek kispolgáriasulása, proletarizációja már az első világháború előtt megindult. Ez a demokratizáció vélhetően a játékosok körében is megkezdődött,33 amit nem csupán a világháború utáni évek elsősorban anya gi okoktól ösztönzött, tömeges játékoskivándorlása támaszt alá. A háború után egy fizetett berlini túrára szerződő jeles játékosok foglalkozása például korántsem mutat tisztán középosztályi képet.34 A munkásság irányába „lejtő” társadalmi átrendeződést a játékoskarriert fizetett pályává, vagyis mobilizációs csatornává avató hivatásos futball bevezetése szentesítette 1926-ban, 40 évvel az angolok hasonló intézkedése után. 35 A futball globalizációjára adott kezdeti magyar válaszok ugyancsak megfelelnek a történeti sztenderdnek: akár a lóverseny vagy az atlétika terén, itt is fontos szerepet játszott a brit kulturális hatás, amit a magyar futball eredettörténetei is tükröznek. Az atlétikát is meghonosító Esterházy Miksa gróf Angliából hozta az első futball-labdát; az Angliából importált „első labda”-mítosz szintén felbukkan a keresztnevét angolosan viselő, Angliából hazaérkező Löwenrosen Charly-féle és a kerékpározás úttörőjeként számon tartott szabadkai Kosztovits László-féle eredettörténetben is. A futball honosításának kiemelkedő alakja, a volt cambridge-i diák, Arthur Yolland tanárként működött Magyarországon, és honfitársával, Thomas Ashtonnal együtt a Budapesti Torna Club csapatát erősítette az első 32 Az FTC és az MTK 1911-es és 1908-as játékosfoglalkozás-listái alátámasztják, hogy a rekrutációs bázis a világháborúig lényegileg nem módosult. Szegedi P.: Az első aranykor i. m. 54. 33 A háború előtt épült két pesti stadion részvényeseinek listájából az sejthető, hogy a szinte óriás iparteleppé duzzadó Ferencváros drukkerei az ún. kékgalléros rétegből (iparosok, ipari munkások) kerültek ki, a támogatóit főleg az Erzsébet- és Terézváros magánhivatalnokaiból és kereskedőiből verbuváló MTK mögött pedig a kis- és középpolgárság sorakozott fel és élt a stadionok által biztosított újfajta nyilvánossággal. Bővebben lásd Baráth Katalin: Gegenpressing. Az első stadionépítési láz részvénytársaságai: FTC és MTK, 1908–1943. Korall 2020. 81. sz. megjelenés előtt. 34 A hazai eltiltással járó berlini futballkirándulás kudarcát perrel kívánták megtorolni az illető focisták. Foglalkozásuk az aláírt ügyvédi meghatalmazás szerint: vasesztergályos, szabó, kereskedő, műszerész, négyen pedig hivatalnokok. Az utat szervező Malaky Konstantin üvegfestőként szerepel. (Budapest Főváros Levéltára, Lázár Ferenc közjegyző iratai. VII.179.a – 1921 – 0071.) Ez is bizonyítja, hogy ugyan a játékot és a tehetséget hivatalosan nem fizethették meg, a legális és nem legális juttatások ekkor már kellően kompenzálhatták a kieső munkaidőt. Mindezt az olykor bíróságig eljutó álamatőr botrányok is alátámasztják. 35 A profizmus törvényesítése Magyarországon sem szüntette meg az amatőr futballt, ami fölveti a kérdést, húzódik-e az angolhoz hasonló társadalmi törésvonal a hazai amatőr és profi futballkultúra között.
