Századok – 2020

2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században

A MAGYAR BIRODALOM KONCEPCIóI A HOSSZÚ 19. SZÁZADBAN 1194 1867-ben a Habsburg Monarchia új közjogi szerkezetet nyert, amelyben a birodalmi jelző egyre inkább Ciszlajtániára vonatkozott. A Birodalmi Tanács (Reichsrat) és a Birodalmi Bíróság (Reichsgericht) Ciszlajtánia parlamentje és legfelsőbb bírósága lettek; a három közös minisztérium megnevezése pedig biro­dalmi minisztériumból (Reichsministerium) cs. és k. minisztériummá (k. u. k. Ministerium) vált (bár ez utóbbi folyamat csak igen lassan játszódott le: elsőként a Külügyminisztérium [1895], azután a Pénzügyminisztérium [1903], végül pedig a Hadügyminisztérium [1911] megnevezése alkalmazkodott a dualista valósághoz). 33 Míg a magyar közjogi-politikai diskurzus résztvevői élesen ügyeltek arra, hogy a császári és a királyi jelzők elváljanak egymástól, a magyar birodalom ter­minus a dualizmus évtizedei alatt fénykorát élte. A kiegyezés nyomán a Szent Korona országainak mélyebb integrációjáról alkotott reformkori vízió nagyrészt megvalósult. Amint az eddigiekből kiderült, 1848 előtt a magyar birodalom ter­minus a legtöbb esetben Horvátországra és Szlavónországra és/vagy Erdélyre vo­natkozott. 1867, azaz Erdély teljes körű magyarországi integrációja után viszont a magyar birodalom szókapcsolat elvesztette relevanciáját Erdély tekintetében. Ehelyett a magyar birodalom a leggyakrabban Magyarország és az 1868-ban új­radefiniált autonómiához jutó Horvát-Szlavónország együttesét jelentette, ter­mészetesen azon az alapon, hogy az utóbbi része az előbbinek. Így például ami ­kor 1908-ban a magyarországi koalíciós kormány etnikai homogenizációt célzó politikáját (konkrétan a Magyar Államvasutaknak a horvát–szlavón területen is a magyar nyelv használatát előíró rendelkezését) bíráló Horvát–Szerb Koalíció nyerte meg a szábor-választásokat, akkor ezt a Pesti Napló sajnálkozva a „magyar birodalmi politika”, azaz a Horvát–Szlavónországot Magyarország alacsonyabb rangú részének tekintő álláspont kudarcának minősítette.34 A Magyarország és Horvát–Szlavónország egységeként értelmezett magyar birodalom terminus a legkülönfélébb, gyakran teljesen apolitikus szövegekben is felbukkant. A lég­nyomás a Magyar Birodalomban 1861-től 1890-ig vagy A Magyar Birodalom hal­rajzi vázlata című művekben a magyar birodalom terminus tehát csupán an y ­nyit jelentett, hogy szerzőik horvát–szlavón adatokra is támaszkodtak,35 A ma­gyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei című könyvből pedig magyarországi és horvát–szlavón országi fürdőhelyekről nyerhetett információt a gyógyulásra vagy 33 Gerald Stourzh: Der Dualismus 1867–1918: Zur staatsrechtlichen und völkerrechtlichen Proble ­matik der Doppelmonarchie. In: Verfassung und Parlamentarismus. Hrsg. Helmut Rumpler – Peter Urbanitsch. (Die Habsburgermonarchie 1848–1918 Band 7.) Wien 2000. 1177–1230., itt: 1192–94. 34 Kudarc Horvátországban. Pesti Napló, 1908. február 29. Az 1908-as szábor-választás kontextusáról lásd Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp. 2011. 417–437. 35 Róna Zsigmond: A légnyomás a Magyar Birodalomban 1861-től 1890-ig. Bp. 1897.; Vutskits György: A Magyar Birodalom halrajzi vázlata. Keszthely 1904.

Next

/
Oldalképek
Tartalom