Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Szilágyi Adrienn: A Károlyi család közös kormánya (1827–1877). Ügyviteli hálózat Hódmezővásárhelyen
A KÁROLYI CSALÁD KÖZÖS KORMÁNYA (1827–1877) 1156 Az ügyeket nemcsak típusai és tárgyai, hanem időbeli és térbeli eloszlásuk szerint is érdemes áttekinteni. Bár a közös kormányt 1827-ben állították fel, a 3. ábrán jól látható, hogy az első év, majd a közös kormányzás első tíz éve milyen komoly adminisztrációs feladatot jelentett a kormány tisztjeinek. A korábbi dátumok azoknak az ügyeknek a regisztrálását mutatják, amelyek korábban hivatkozott dokumentumként az ügyvitelhez kapcsolódtak. A kormányzat első évtizedének értékei után az 1840-es és 1850-es évek viszonylag kiegyenlített képet mutatnak az átlag évi 300–400 ügy regisztrálásával. A kormány felszámolási szándékának megjelenésével az ügyek száma is fokozatosan csökkent. Az ügytípusok időbeli eloszlása nemcsak az ügyek számáról tájékoztat, hanem az ügytípusok időbeli változásával szűkebb áttekintésben az adminisztráció felívelését és elhalását, tágabban a gazdasági és társadalmi változások követését teszi lehetővé. Azaz amíg a közös kormány első évtizedében a kormány alkalmazottai jórészt kérelmeket bíráltak el és ehhez kapcsolódóan tettek jelentéseket, küldtek kimutatásokat, valamint ennek mentén születtek rendszeres utasítások a földesúr részéről, addig a 1830-as és 1840-es években már sokkal inkább a jelentések és kimutatások domináltak. Sőt a rendszeres tisztiszék üléseinek – amelyről még később szó esik – jegyzőkönyve is eltűnt a dokumentumok közül. Ez egyrészt összefüggésben állhat azzal a földesúri szándékkal, hogy felkészíti a közös kormányt a felszámolásra, így ehhez kért be jelentéseket, számadásokat, összeírásokat, másrészt a megváltozott jogi és gazdasági környezetből adódó ügyintézések száma növekedett meg. Az utolsó évtizedekben – az 1862. évi ismert döntés eredményeképp – már leginkább az újabb felosztás körüli adminisztrációt végezték a közös tisztek. Következésképp a kérelmek, felterjesztések, javaslatok teljesen kikoptak az adminisztrációból, a perek lezárása, a kölcsönfelvételek rendezése, a felmérések elkészítése lett a meghatározó a közös kormány adminisztrációjában. Az időbeli változás mellett érdekes lehet az is, hogy ezek az ügytípusok a birtokkormányzat mely településeihez kapcsolódtak. A 2. számú térképen azokat a településeket rögzítettem, ahol az adott ügyet keltezték, továbbá hozzákapcsoltam azokat a mutatókat, amelyek megmutatják, hogy hány ügytípus kötődött az adott településhez. A térképből kiderül az is, hogy az ügyintézés hogyan nyúlt túl a birtokrészekhez tartozó településeken, továbbá pontosan kirajzolódnak a közös kormány lokális központjai. Ezek alapján egyértelműen két ügyviteli gócpont: Pest és Hódmezővásárhely jelölhető ki. 39 39 Herczeg M.: A Csongrád-Vásárhelyi uradalom i. m. 5. Hódmezővásárhely jövedelem arányában is kiugrónak számított. Az 1846. évi elszámolás szerint az összes közös uradalmi bevétel 202 252 forint volt, ehhez a vásárhelyi közös uradalom 67 537 forinttal járult hozzá.
