Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Szilágyi Adrienn: A Károlyi család közös kormánya (1827–1877). Ügyviteli hálózat Hódmezővásárhelyen
SZILÁGYI ADRIENN 1157 2. térkép Az ügyek térbeli megoszlása 1827 és 1877 között A közös kormány legfőbb adminisztrációs központjai – a fentebb már bemutatott – Pesten működő központi tisztviselők, valamint a vásárhelyi kerületi hivatal levélváltásait jelzik, továbbá sok esetben a földesurak is Pestről keltezték válaszaikat. Hódmezővásárhely szerepét a későbbiekben az ügyviteli hálózaton keresztül is érzékeltetem. A Károlyiak dél-alföldi uradalmának első székhelyét Szegváron alakították ki, Hódmezővásárhely ekkor a birtokigazgatási alközpont szerepét töltötte be. A vásárhelyi tiszttartóság majd a 18. század második felében nyeri el központi szerepét. Az itteni uradalmi épületeket 1760 körül kezdték felhúzni, de ezek még nem alkottak egységes tömböt és a város különböző pontjain jöttek létre. Az új tiszttartói kúria 1794-ben épült fel Hódmezővásárhelyen, tiszttartói háznak, inspektorális kvártélynak és urasági háznak is nevezték, ugyanis a tiszttartón kívül a Károlyi grófok számára is mindig tartottak fenn egy lakrészt benne. 1827-től ezen kúriát is közösen birtokolták a grófi testvérek, illetve a felosztott és a közös részeket – a vásárhelyi, az orosházi, a szentesi és a csongrádi uradalmat – is innen irányították.40 Az uradalmi központok közötti távolságok egyértelműen befolyásolták az ügyintézés gyorsaságát, sőt az ügyvitelben rendszeres feladatot és szervezést 40 Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Csongrád megye kastélyai és kúriái. Bp. 2005. 22–23.
