Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Szilágyi Adrienn: A Károlyi család közös kormánya (1827–1877). Ügyviteli hálózat Hódmezővásárhelyen
SZILÁGYI ADRIENN 1153 figyelembe vette az uradalom érdekében kifejtett munkájuk tényleges eredményét, és azzal hűségüket és odaadásukat is díjazta.33 A sokszor magasabb javadalmazások megállapításával nemcsak az uradalmi vagyon megőrzését és gyarapítását kívánta honorálni a földbirtokos, hanem ezzel az uradalmi apparátusban történő visszaéléseknek is igyekezett elejét venni. A havonta kiutalt készpénz és egyéb természetbeni juttatások, az egyedi esetekben megítélt jutalmak mellett azonban az úr más formában is gondoskodni kívánt az uradalom alkalmazottairól és azok családjairól. A juttatások jól dokumentálható regisztrálása mellett még izgalmasabb a földesúr és az uradalmi alkalmazottak között létrejövő egyéb alkuk és kedvezmények feltérképezése. A birtokos ugyanis gyakran átengedte a birtokkormányzathoz tartozó vagyonának (például földesúri telek vagy uradalmi lak) használatát, mérsékelte az őt illető földesúri jövedelmet, vagy teljesen elengedte azt számukra. Így például a földbirtokos hajlandó volt a haszonbérleti tartozások befizetésétől eltekinteni, vagy épp a földesúri jogok közé tartozó cserép- és téglaégetés után nem hajtotta be a befizetendő összeget, ezzel támogatva tisztjeinek lakásépítkezését és -felújítását. A nagybirtokos igyekezett nemcsak az aktív szolgálati évek alatt jutalmazni tisztjeit, hanem betegség esetén segélyezte őket, időskorukban szolgálati évüket és pozíciójukat figyelembe véve nyugdíjat állapított meg részükre, a halálukat követően pedig az árváiknak és özvegyeiknek nyújtott támogatást.34 Az uradalmi gondoskodás mellett külön figyelmet érdemel az a tény is, hogy nemcsak az uradalmi adminisztráción belül mutatkozott meg az ajánlás, a jutalmazás, az ajándékozás rendszere, hanem kiterjedt a megyei alkalmazottak körére is. A közös kormány dokumentumai között többször előfordult, hogy a megyei alkalmazottakat sörrel, borral, tűzifával jutalmazták az újévi köszöntés jegyében, vagy éppen egy konkrét megyei feladat végrehajtását kívánta hasonlóan meghálálni az uradalom. A jutalmazás persze ezekben az esetekben sem korlátozódott a különböző ajándékokra, hiszen a kisebb regálé jövedelmek, tartozások elengedése, a kiutalt földek vagy éppen az adott tisztilak tűzvész utáni megújításához ingyenesen biztosított cserép és tégla szintén megegyező eljárást és 33 A megyei és uradalmi fizetésekről lásd Szilágyi Adrienn: Az uradalom elvesztése. Nemesi családok a 19. századi Békés megyében. Bp. 2018. 236–240. 34 A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története i. m. II. 62–63.; Kállay I.: A magyarországi nagybirtok kormányzata i. m. 122. Károlyi György például uradalmaiban a tiszti nyugdíjakat a szolgálati idő alapján meghatározott osztályokba sorolta. Az alábbi három osztály létezett: I. 40 éves szolgálat után a nyugdíj az utolsó évi fizetés és a deputatum. Ha a tiszt 35 évi szolgálat után beteg lett, szintén ebbe az osztályba sorolták. II. 25 évi hivatal után a nyugdíj az utolsó évi fizetés és a deputatum fele. III. 15 évi hivatal után a nyugdíj az utolsó fizetés egyharmada. Ha a tiszt ennél kevesebb szolgálat után beteg lett, „kegyelem útján” kapott nyugdíjat. Az özvegyek férjük nyugdíját kapták, ha az halálakor még aktív volt, ha nyugdíjas, annak a felét.
