Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Szilágyi Adrienn: A Károlyi család közös kormánya (1827–1877). Ügyviteli hálózat Hódmezővásárhelyen
A KÁROLYI CSALÁD KÖZÖS KORMÁNYA (1827–1877) 1150 Az 1827 és 1877 között működő közös kormány iratanyaga a közös birtokok legfelsőbb irányításával kapcsolatos ügyeket foglalja magában.26 A közös kormány legfőbb szerve a Pesten évente összeülő nemzetségi gyűlés volt, valamint a közös kormányzás maga is ülésezett, ezeken az összes jószágok igazgatójának elnöklésével a három ág igazgatója vett részt.27 A közös kormány mellett további központi szervek is voltak. Többek között a Jogügyi Igazgatóság,28 amely szoro sabb értelemben 1847-ig működött, de feladatkörét a közös családi ügyészség, illetve a Károlyi nemzetség ügyésze látta el. A birtokokból származó jövedelmek központi könyvelését a Pesti Főpénztár, 1828-tól a Pesti Közös Főpénztár, 1878-tól a Közös Nemzetségi Főpénztár végezte.29 A főpénztár 1828 és 1878 között a közös kezelésben maradt birtokok elszámolásait intézte, majd 1878 után Hódmezővásárhely szőlődézsma-váltságából és a lakbérjövedelmekből származó bevételeket, valamint a kegyúri kötelezettségek, a kegy- és nyugdíjak kiadásait, az alkalmazottak fizetéseit számolta el. A birtokkormányzati hivatalok részletes bemutatásától itt eltekintek és csupán a jelen vizsgálathoz szorosan tartozó közös kormányzati adminisztráció ismertetésére szorítkozom, annak ügyvitelét vizsgálom, a korábban ismertetett és alább részletezett adatbázis is csak az ezen levéltári jelzet alatt található dokumentumokra terjed ki. Azaz a fentebb felsorolt központi hivatalok, kapcsolódó családtagok, ügyviteli személyek iratanyagainak feldolgozása és adatbázisba rendezése még nem történt meg. (A lehetőség viszont természetesen adott a bővítésre.) Az adatbázis és az annak alapján megfogalmazott következtetések mindösszesen egy adott feldolgozottsági szintet mutathatnak, és leginkább a közös kormányzást jellemző tendenciák leírását teszik lehetővé. A további adatok bevitele mindezt bővítheti és finomíthatja majd. Ennek megfelelően a levéltári forrásban szereplő 26 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) P 408. A Károlyi család nemzetségi levéltára. Közös kormány. A jelzet alatt 53 dobozban találhatók a birtokok legfőbb igazgatására létrehozott szervezet dokumentumai. A kutatás során a teljes iratanyag feldolgozása, az adatok adatbázisba rendezése megtörtént. 27 Bakács I.: A Károlyi-család nemzetségi és fóti levéltára i. m. 239.; Kállay I.: A magyarországi nagybirtok kormányzata i. m. 1980. 26. és 61–62. 28 MNL OL P 409 A Károlyi család nemzetségi levéltára. Jogügyi Igazgatóság (közös). A közösen maradt birtokokat érintő jogi természetű ügyek iratait tartalmazza. 29 MNL OL P 411 A Károlyi család nemzetségi levéltára. Pesti Főpénztár. Nagyrészt a grófok, illetve a felsőbb hivatalok különböző pénzügyi természetű utasításait, valamint számadásokat és kimutatásokat foglal magában. Bakács I.: A Károlyi-család nemzetségi és fóti levéltára i. m. 253–254.; Kállay I.: A magyarországi nagybirtok kormányzata i. m. 74., 79. 1817-től a központi számvevőség az iratok jobb és biztonságosabb elhelyezése érdekében javasolta a nagykárolyi kancellária bővítését. A birtokmegosztás után, 1828-ban alakult meg a Károlyi nemzetségi javak közös számvevősége, a vásárhelyi közös számtartóság és a szentesi közös kasznárság. A Károlyi birtokon 1782-ben jött létre a nagykárolyi és a megyeri, 1783-ban a vásárhelyi, 1786-ban a bécsi pénztár, 1793-ban a pesti főpénztár, mely 1828-ban (az 1878-ig működő) pesti közös főpénztárnak adta át a helyét. A központi, kerületi és uradalmi pénztárak mellett birtokosi magánpénztárak is működtek: ilyen volt például Károlyi Antal magánkasszája.
