Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Szilágyi Adrienn: A Károlyi család közös kormánya (1827–1877). Ügyviteli hálózat Hódmezővásárhelyen
SZILÁGYI ADRIENN 1151 személyeket, településeket, ügyeket – az utóbbiakat ügytípusok és ügytárgyak mentén – rendszereztem. A következőkben az adatbázis kategóriáit, a bevitt adatok egy részének az összesítését és az abból levonható konklúziókat mutatom be. A közös kormány elé kerülő ügyek és ügytípusok Az adatbázis a tanulmány készítése idején mintegy 7000 ügyet rögzít.30 Ez az ügyszám nem azt jelenti, hogy 1827 és 1877 között – ameddig a közös kormány fennállt – pontosan ennyi ügy fordult volna meg a közös kormány tisztviselői előtt, hiszen ahogyan korábban jeleztem, a családi levéltárban és a helyi birtokkormányzati szinteken további iratok köthetők a már rögzített ügyekhez. Az ügyek összekapcsolhatósága is fontos adatfelvételi szempont volt. Így az éveken át húzódó ügyeket vagy az adott ügyhöz kapcsolódó levélváltásokat egy ügyhöz – közös azonosító alatt – kapcsoltam össze, sok esetben nem levéltári dokumentumok sorrendjében, hanem a már rögzített ügymenetnél feltüntetve. Az így feldolgozott adatok alapján elsőként azt a kérdést vizsgálhattam, hogy milyen ügytípusokkal foglalkozott a kormányzat, valamint ezek az ügyek hogyan oszlottak meg időben és térben (2. ábra). 2. ábra A közös kormány ügytípusai 1827 és 1877 között 30 Kállay I.: A magyarországi nagybirtok kormányzata i. m. 65. Összehasonlításként a Károlyi-birtokok hivatalaiban az irattermelés a következőképpen alakult egy-egy évben: az ügyiratok száma a Központi Gazdasági Kancelláriában 1790-ben 1789, a Titoknoki Hivatalban 1817-ben 3236, a surányi felügyelőségben 1835-ben 131, a Jogügyi Igazgatóságban 1845-ben 400.
