Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Kovács Péter: A Gesta Ladislai regis néhány bibliai eredetű hasonlatáról
A GESTA LADISLAI REGIS NÉHÁNY BIBLIAI EREDETŰ HASONLATÁRÓL 1088 krónikafejezetekről készült történeti-filológiai résztanulmányokra támaszkodhatunk.39 Noha a szövegkorpusz egységes vizsgálata még várat magá ra, az utóbbi évek tanulmányai magyar kontextusban is jelzik ezt az irányt. Veszprémy László meghatározó motívumokat, toposzokat vizsgált,40 míg Déri Balázs az egyes legendákban és krónikavariánsokban található szófordulatok és költői képek biblikus és liturgikus forrásainak feltárását kezdte meg.41 Említhetjük továbbá Körmendi Tamás alapos vizsgálatát a nagyobbik István-legenda kapcsán42 és Somogyi Szilvia munkáját a budai minorita kró nika nyelvezetéről. 43 A jelen tanulmány nem vállalkozhat arra, hogy feltárja a kompozíció teljes szöveganyagának antik és bibliai forrásait. Szűkebb tárgya a Gesta Ladislai regisben található, Horváth János által népiesként értelmezett költői képek vizsgálata, amelyek meglátások szerint a középkori latin nyelvű írástudó réteg alapműveltségébe illeszkedtek. Fogalmazásmódjuk elsősorban a biblikus nyelvezetet követi, parafrázisaikat és mintáikat az antik műveltség, a Biblia, valamint a keresztény patrisztika egyéb szerzőinél kell keresnünk. A kiválasztott részek adottságai miatt a következőkben szerkesztménybeli előfordulási sorrendjükben vizsgálom a kontextusukat, és részletesen tárgyalom a retorikai alakzatok forrásvidékét is. A krónikakompozíció vizsgált szóképei Azokat a szóképeket, amelyeknek a biblikus eredetét már az 1938-as kritikai szövegkiadás is jelezte, itt nem tárgyalom részletesen. A 125. és 133. caputból kiemelt hasonlatok forráshelyeit már az SRH jelölte,44 és ifj. Horváth is megem líti fölmerülő párhuzamként a szentírási helyeket, rámutatva lehetséges népies eredetükre.45 A 122. fejezetben a sírva fakadó László királyról Veszprémy 39 Ezt egészíti ki és bizonyos szöveghelyeken javítva a 2018-ban elkészült, a Képes Krónika szöveghagyományára támaszkodó angol–latin kétnyelvű kiadás: Chronica de gestis Hungarorum e codice picto saec. xiv. Chronicle of the deeds of the Hungarians from the fourteenth-century illuminated codex. Eds. János Bak M. – László Veszprémy. (Central European Medieval Texts 9.) Bp.–New York, NY 2018. 40 Veszprémy László: A pityergő Árpádtól a könnyező Szent Lászlóig. A könnyekre fakadó hadvezér a Névtelen Gesztája 39. és a Krónikaszerkesztés 121., 137. fejezetében. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 137. (2015) 17–32. 41 Déri B.: A Kézai-krónika i. m.; Déri B.: P. magister gestájának i. m.; Déri B.: Omne donum perfec tum i. m. 42 Körmendi Tamás: Szent István király Nagyobb legendájának nyelvezete. Fons 10. (2003) 65–118. 43 Somogyi Szilvia: A XIV. századi krónikakompozíció Anjou-kori folytatásának nyelvezete. A budai minorita krónika latin nyelve. Fons 18. (2011) 209–268. 44 SRH2 I. 396; SRH 2 I. 407. 45 ifj. Horváth J.: Árpád-kori latin i. m. 322–323.
