Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Kovács Péter: A Gesta Ladislai regis néhány bibliai eredetű hasonlatáról
1083 SZÁZADOK . () . SZÁM B. Kovács Péter A GESTA LADISLAI REGIS NÉHÁNY BIBLIAI EREDETŰ HASONLATÁRÓL * A középkori latin nyelvű magyarországi irodalom egyik legfontosabb elbeszélő forrása az a 14. századi krónikakompozíció, amelyet egyik kódexe alapján Képes Krónikaként is ismerünk. A szöveg két krónikacsalád különböző kódexeiben hagyományozódott: a Budai Krónika ősnyomtatványának szövegcsaládja 1342-ig, I. Károly haláláig beszéli el a magyar történelem fontosabb eseményeit, míg a Képes Krónika ágához tartozó részek I. Lajos király trónra lépéséig tartalmaznak szövegeket.1 A kompozíció eredeti állapota nehezen rekonstruálható, nem ismert sem az első lehetséges történeti feljegyzések keletkezésének időpontja, sem a szerkesztők pontos kiléte. A szerzők azonosítására és az egyes szövegek keletkezési időpontjának meghatározására a 17. század második felétől már voltak törekvések.2 A krónikakompozíció több – részben már ismert – szerző munkájából készült szerkesztmény, amelynek legmélyebb rétegét a legrégebbi magyarországi krónika, az úgynevezett ősgesta vagy őskrónika jelenti. E korai szövegrészek datálásának problémája élénken foglalkoztatta a magyar medievista közösség fantáziáját az elmúlt évszázadokban.3 A 21. század elejére két főbb elmélet alakult ki a történésztársadalmon belül. Gerics József4 és Szovák Kornél 5 az első „gestaszerkesztmény” ke letkezését Salamon király uralkodásának idejére (1063–1074) helyezi, míg a másik domináns álláspontot elfoglaló oldal képviselői (Györffy György,6 Kristó Gyula, 7 * A tanulmány a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készült (és első hellyel jutalmazott) pályamunka átdolgozott változata. Segítségükért köszönettel tartozom Bagi Dánielnek, Jankovits Lászlónak, valamint Thoroczkay Gábornak és Veszprémy Lászlónak. 1 Részletesen lásd a Képes Krónika 2004-es kiadásának utószavában: Szovák Kornél: Utószó. In: Képes Krónika. Ford. Bollók János. A fordítást gondozta, jegyz. Szovák Kornél – Veszprémy László. Bp. 2004. (a továbbiakban: KK) 259–260., 235–236. 2 Részletes leírását lásd KK 235–239. 3 Legutóbb Thoroczkay Gábor historiográfiai tanulmányában összefoglalta az eltérő álláspontokat, így azok részletes ismertetésétől eltekintek. Thoroczkay Gábor: A magyar krónikairodalom kezdeteiről. In: Aktualitások a magyar középkorkutatásban. Szerk. Font Márta – Fedeles Tamás – Kiss Gergely. Pécs 2010. 23–34. 4 Gerics József: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. (Értekezések a törté neti tudományok köréből. Új sorozat 22.) Bp. 1961. 7–83. 5 KK 233–256., különösen 244–245. 6 Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések – új válaszok. Bp. 1993. 186. 7 Kristó Gyula: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. (Irodalomtörténeti füzetek 135.) Bp. 1994. 98–134.; Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyar országon. Bp. 2002. 30–36.
