Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Kovács Péter: A Gesta Ladislai regis néhány bibliai eredetű hasonlatáról
A GESTA LADISLAI REGIS NÉHÁNY BIBLIAI EREDETŰ HASONLATÁRÓL 1084 Veszprémy László8 és legutóbb Thoroczkay Gábor 9 ) Könyves Kálmán uralkodására (1095–1116) teszik. A 20. század elejétől-közepétől Domanovszky Sándor,10 majd ifj. Horváth János munkássága11 nyomán egy I. András-kori (1046–1060) szerkesztés lehetőségének gondolata is fennáll, ezt az elképzelést ma Szabados György vallja magáénak.12 A fentiekhez képest eltérő álláspontot képvisel Bollók János, aki az 1986-ban megjelent, Imre herceg erényeit vizsgáló tanulmányában Hóman Bálint13 nyomán László király idejére (1077–1095) helyezi a Krónika első részle teinek keletkezését.14 Tanulmányomban Thoroczkay Gábor és Veszprémy László nyomán szintén egy Kálmán-kori első változat meglétét tekintem kiindulópontnak. Meggyőzőnek tartom továbbá Veszprémynek azt az elképzelését is, hogy az első szerkesztettnek tűnő szövegrész, a László király tetteit elbeszélő Gesta Ladislai regis előtt vélhetően már készülhettek történeti évkönyvjegyzetek és feljegyzések, amelyek keveredhettek a szóbeliségből származó történetekkel. 15 A kutatástörténet egyik visszatérő kérdésfeltétele, hogy a Lászlóról szóló részek milyen viszonyban állnak a magyar népi ősköltészet, azaz a jokulátorepika alkotásaival.16 A (hős)epika kérdését nemcsak a klasszikus irodalom- és történettudomány, de a folklorisztika is tárgyalta.17 E szaktudományok Arany János, majd ké sőbb Négyesy László óta nehezen tudják függetleníteni magukat attól a romantikus szemlélettől, hogy a krónikában az archaikus magyar epika szerkesztett nyomai 8 Veszprémy László: Megjegyzések korai elbeszélő forrásaink történetéhez. Századok 138. (2004) 336– 337. 9 Thoroczkay G.: A magyar krónikairodalom i. m. 30. 10 Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I–II. Ed. Emericus Szentpétery. Bp. 1938. Reprint: Szovák Kornél – Veszprémy László. Bp. 1999. (a továbbiakban: SRH2 ) I. 219–237. 11 Ifj. Horváth meg is nevezi a lehetséges alkotót, Miklós püspököt. ifj. Horváth János: Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. 1954. 305–308. 12 Szabados György: Koppány – a megismerhetetlen Árpád-házi nagyúr. Valóság 52. (2009) 5. sz. 55. 3. jegyz. 13 Hóman Ifj. Horváthoz hasonlóan szerzőként azonosít egy főpapot: Ják nembeli Koppányt. Hóman Bálint: A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XI–XII. századi leszármazói. Forrástanulmány. Bp. 1925. 30., 36–68. 14 Bollók János: Szent Imre alakja középkori krónikáinkban. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Bp. 1986. 74. 15 A magyar medievisztikai szakirodalomban komoly vita tárgyát képezi évszázadok óta, hogy mikor és ki(k) készítették az első történeti feljegyzéseket és évkönyvjegyzeteket. A historiográfiai áttekintést legutóbb Veszprémy László végezte el, aki arra a következtetésre jutott, hogy 1100 előtt egy megírt vagy szerkesztett krónika létrejötte nem valószínűsíthető. „Sokkal inkább történeti feljegyzések csoportjairól beszélnénk, amelyek valószínűleg nem álltak egymással szerves kapcsolatban.” Veszprémy László: Történetírás és történetírók az Árpád-kori Magyarországon. Bp. 2019. 75. 157. jegyz. 16 Részletesen lásd Jankovits László: Mikor, hogyan kezdődött? In: A magyar irodalom történetei I. – A kezdetektől 1800-ig. Szerk. Jankovits László – Orlovszky Géza. Bp. 2007. 18–35. 17 Lásd például Voigt Vilmos: A magyar hősepika összehasonlító kutatási problémái. In: Népi kultúra – Népi társadalom 8. Szerk. Kósa László. (Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve) Bp. 1975. 237–261., vagy Demény István: Hősi epika. Bp. 2002.
