Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje
BÁCSATYAI DÁNIEL 1075 is.127 Nem ez volt azonban az egyetlen sziget az öreg és az ifjabb király ország részeinek határán, amely alkalmas volt az efféle tárgyalások lebonyolítására. Az Esztergom közelében fekvő Szűz Mária-sziget két évszázaddal korábban már bizonyosan helyt adott olyan találkozónak, amelynek célja egy országmegosztással összefüggő családi viszály lezárása volt: 1073-ban az Esztergom melletti dunai szigeten – minden bizonnyal a Szűz Máriáról elnevezett zárdában – békült ki Salamon király és unokatestvére, Géza herceg.128 A fentiekhez hozzátehetjük, hogy az 1267 tavaszán többször is Füzitőn tartózkodó IV. Béla számára is egyszerűbb lehetett Esztergom megközelítése, mint Budáé.129 Van tehát lehetőségünk arra, hogy feltételezzük: IV. Béla és István kiegyezésére is itt került sor. Ha a szigetre nem kísérték is el uraikat, a Duna két partján ott várakozhatott a két király hadserege. Láthattuk, hogy az eredetileg IV. Béla oldalán álló, részben érintetlen katonai erő sem zilálódott szét végérvényesen, hiszen hamarosan készen állt arra, hogy Roland bán vezérlete alatt s az ifjabb király csapataival kiegészülve a kunok üldözésére induljon. Az utóbbi ténnyel függ össze a másik lehetséges magyarázat, amely távolról sem zárja ki a békekötésre vonatkozó hipotézisünket. Elképzelhető ugyanis, hogy a szerviensek ténylegesen katonai mozgósítás miatt gyűltek össze Esztergomban; az ellenség azonban immár nem az ifjabb király, hanem az országból kivonulni készülő kunok voltak. Akárhogy is történt, az bizonyosnak tűnik, hogy az esztergomi gyűlésen csupán az öreg király országrészének szerviensei jelentek meg, mivel – mint Zsoldos Attila rámutatott – a rendelkezések olyan sérelmekre kínáltak orvosságot, amelyek csak a IV. Béla uralma alatt álló területeken kerülhettek napirendre. 130 Az nem lehet kétséges, hogy IV. Béla szorongatott helyzete miatt volt kénytelen elfogadni a nemesség követeléseit, amelyek között csupán egyetlen olyat találunk, amely szorosan kapcsolódik a családi viszályhoz és az országmegosztás jelenségéhez. IV. Béla most olyan kérdésben kényszerült engedményre, amelyben korábban még a fiával folytatott tárgyalások során sem állt soha kötélnek: az 1267. évi dekrétum szerint a nemesség tagjai a szükséges engedély elnyerése után jószágaik elvesztése nélkül pártolhattak át a törvényszöveg intitulatió jában szereplő családtagok bármelyikéhez: IV. Bélához, István ifjabb királyhoz vagy 127 Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 91–92. 128 SRH I. 377–378. 129 Az év első felében az uralkodó egyetlen ismert tartózkodási helye Füzitő. 1267. febr. 23.: CDCr V. 423–424.; 1267. máj 8.: HO VI. 145–146. IV. Béla a júliust teljes egészében Zólyomban és környékén töltötte, amely ugyancsak közelebb fekszik Esztergomhoz, mint Budához. RA I/3. 463–465. 130 Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 103–105.
