Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ring Orsolya – Kiss László – Turnai Anna: Női káderek a Rákosi-korszakban
RING ORSOLYA – KISS LÁSZLÓ – TURNAI ANNA 109 kvantitatív adatok ebből a 202 személyt, illetve rekordonként 12 mezőt tartalmazó adatbázisból származnak.6 A fent megfogalmazott kérdéseink megválaszolásához szükséges legfontosabb adatok valamennyi személy esetében rendelkezésre állnak, az adatbázis leginkább a vizsgált személyek származására, szüleire és az iskolai végzettségre vonatkozó információk tekintetében hiányos. Az 1955-ös lista adatait igyekeztünk kiegészíteni más források adataival, így áttekintettük a releváns káderanyagokat és a különböző pozíciókra való felterjesztések mellett található életrajzokat is. A hiányok felkutatását nagyban megnehezítette az a tény, hogy a nők férjhez menetelük után gyakran csak asszonynéven szerepelnek az iratokban, lánykori nevüket nem tudjuk, így egy-egy nő a korszakon belül két különböző néven is szerepelhet a vizsgált dokumentumokban, ezek egymásnak való megfeleltetése viszont nem minden esetben lehetséges. Ugyancsak nehézséget okozott, hogy a listán több megegyező asszonynevű személy szerepel. Leánykori nevük nélkül az ő pontos beazonosításuk szintén nehéz. Társadalmi mobilitáson Andorka Rudolf definíciója nyomán azt a jelenséget értjük, amelynek folyamán az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik.7 Elemzésünk során többféle mobilitásvizsgálatot is elvégeztünk: adataink elsősorban azt tették lehetővé, hogy az egyes személyek intragenerációs, nemzedéken belüli társadalmi mobilitását vizsgáljuk. Itt leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy az eredeti foglalkozáshoz képest a Rákosi-rendszer idején betöltött párt- vagy állami tisztség jelentett-e emelkedést, és ha igen, milyen mértékűt. Emellett, ahol rendelkezésünkre álltak adatok, elemeztük az egyes személyek intergenerációs mobilitását is, összevetettük a származást az iskolai végzettséggel, illetve az 1955-ben betöltött funkcióval. Az elvégzett mobilitásvizsgálatok eredményeit ezután különböző összefüggések mentén is elemeztük, arra a kérdésre keresve a választ, hogy mely tényezők befolyásolhatták az egyének társadalmi státuszában bekövetkezett változásokat. Számított-e az MDP-t megelőző párttagság, a korábbi mozgalmi múlt? Mit jelentettek a különböző szintű pártiskolai végzettségek mobilitási szempontból? Volt-e jelentősége a férj által betöltött pozíciónak? Ehhez elkülönítettük egymástól az MDP valamely vezető testületében pozícióban lévő férjjel rendelkező, illetve az azzal nem rendelkező nőket. Elemeztük, hogy a két csoport tagjai vajon más típusú karrierutakat futottak-e be. Ugyancsak megvizsgáltuk azokat a házaspárokat, amelyek esetében a feleség és a férj is szerepelt a listán. Itt nemcsak a lehetséges kölcsönhatásokra, hanem a párhuzamos mobilitási utakra is figyeltünk. 6 A tanulmányban közölt diagramok forrása minden esetben ez az adatbázis volt, így ott külön nem említjük. 7 Andorka Rudolf: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Bp. 1982.
