Századok – 2020

2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje

1047 SZÁZADOK . () . SZÁM Bácsatyai Dániel IV. BÉLA ÉS ISTVÁN IFJABB KIRÁLY BELHÁBORÚJÁNAK IDŐRENDJE IV. Béla király helyét már hosszú évszázadokkal ezelőtt Szent István mellett jelöl­te ki a magyar történeti emlékezet: a tatárjárás katasztrófája után az államalapító művét megoltalmazó és kiteljesítő uralkodó a második honalapító jelzőt érdemel­te ki Turóczy László jezsuita szerzetestől, majd nyomában az utókortól.1 Szent István és IV. Béla megítélése egészen a 20. század közepéig töretlenül pozitív volt – az újrakezdés szimbólumaiként Trianon és a második világháború katasztrófái után is gyakran hivatkoztak rájuk.2 Némi kényszerű szünet után végül a késői Kádár-kor történeti Pantheonjába is felvételt nyertek mint azok a Kelet és Nyugat közt őrlődő államférfiak, akik erkölcsileg talán megkérdőjelezhető, ám közössé­gük túlélése érdekében mégis szükségszerű kompromisszumokra kényszerültek. 3 Gondoljunk bármit az efféle politikai ihletettségű képekről, IV. Béla országépí­tő érdemeit – s így a Szent Istvánnal fennálló párhuzam érvényességét – az sem 1 Ladislaus Turóczy: Ungaria suis cum regibus compendio data. Tyrnavie 1729. 226. 2 Szent Istvánnal ellentétben IV. Béla nevét csak rövid ideig, a második világháború idején viselte jelentős budapesti közterület, a Budai Vár északi lábánál húzódó Attila utca. Várbeli szobrának ötlete már 1953-ban felmerült, neve ekkor a „történelem haladó magyarjainak” sorában tűnik fel. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei, BFL XXIII. 102. a. 1. 1953. dec. 3. 34. 1985-ben ismét napirendre került egészalakos szobrának várbeli felállítása, ám a Fővárosi Tanács az I. kerületben csak névrokona, Kun Béla alakjának szoborba öntésére talált fedezetet – a dologból máig nem lett semmi. (1985. szept. 25. 501.) Tanulságos, hogy 1969-ben már szó eshetett arról, hogy egy addig névtelen XVIII. kerületi utcát Ákos nembeli Ernye bánról nevezzenek el, mégpedig az ország új­jáépítésében IV. Béla mellett játszott szerepe miatt. Noha az „utcaelnevezést az érintett szakszervezetek nem kifogásolták, [...] a Budapesti Postaigazgatóság az Ernye bán elnevezés helyett [...] a Pamut utca elnevezést” javasolta. (1969. márc. 5. 175.) 3 E nem teljesen alaptalan képet közvetítik a korszak népszerű színpadi művei: Szabó Magda némiképp didaktikus királydrámái és az István, a király című rockopera is. Szabó Magda politikai áthallásokban gaz­dag – és így a szelep funkcióját kiválóan betöltő – Béla királyát nemcsak a közönség, hanem a hatalom és a kritikus, Nagy Péter is örömmel fogadta: „Kitűnően jelenetezve, pompásan kiélezve jeleníti meg IV. Béla nagy dilemmáit: lehet-e az országépítés új módon való gondolkodást követelő feladatát megoldani olyan emberekkel, akik a korfordulót már nem értik, de a múltbeli fegyvertársi hűség köti őket az uralkodóhoz? Lehet-e fétisként ragaszkodni régi szabályokhoz, melyek mára a fejlődés akadályozójává váltak?” Lásd Kritika 14. (1984) 3. sz. 35. Érdemes idézni egy kevésbé vájt fülű, ám politikailag épp olyan tudatos ismertetőből is: „Béla tehát – ma úgy mondanánk – egy középkori népfrontpolitikát dolgoz ki, és valósít meg. Azt keresi, ami az erőket egy jó cél érdekében összekötheti , nem pedig azt, ami ezeket az erőket megosztja , széttördeli.” [Kiemelés a szerzőtől – B. D.]. Pest Megyei Hírlap, 1984. január 7. 4. – A történettudomány világában két monumentális – politikai utalásoktól természetesen mentesebb és maradandóbb – mű, Györffy György Szent István-életrajza és Szűcs Jenő IV. Bélát mint „reformkirályt” középpontba állító munkája, Az utolsó Árpádok jelezte az idők változását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom